Geotrekker
Navigálj valós időben a terepen, segítünk megtalálni az itt elrejtett kincsesládát! Bejelentkezés után.
Ürmösi Töpe barlangjai - Turisztikai látnivalók <-- Regisztráció
 


Ürmösi Töpe barlangjai

Hosszúságuk 14,5 m, illetve 10,5 m. A Sólyomkő déli oldalában nyílik a 11,5 m hosszú Sólyomkői-barlang, a Töpe-patak fejében pedig a 401 m hosszú Tolvajos-barlang. Az Olt völgyének jobb oldalán, magasan találjuk a Szőrmállika nevű gravitációs repedés-zsombolyt...

Térképek, részletes leírások és hozzászólások, fényképek, keresési lehetőség, navigáció a terepen valós időben - regisztráció után, teljeskörű hozzáféréssel.

***

Néhány kép a Rejtekhely.ro képtáraiból:

Áprily Lajos kútja - Parajd
Szalmababák
Porolissum római őrhely
Porta Praetoria
Református templom Újtorda
A látogatók figyelmébe
Fekete templom - Brassó
Apró a javából
Nyerges via ferrata vasalt mászóút - Madarasi Hargita
Ilyent NE csinálj!
Marossárpatak
A templom bejárata
Ferde torony - Sükő
Haranglábként használt torony
Várhegy külszíni fejtés
Várhegy külszíni fejtés
Komlósároki borvíz - Tusnádfürdő
Forrás
Református templom - Lókod
Felnézve

Eljutottál erre a helyre, és különleges felvételeket sikerült készíteni? Töltsd fel a képeidet az Ürmösi Töpe barlangjai fotóalbumba!

***
Kalandjáték jellegén túl, a rejtekhely-keresés igazi kihívása az arra fogékony emberek figyelmének felkeltése, Székelyföld, Erdély, illetve a Kárpát-medence természeti látnivalóinak, történelmi és kulturális örökségének, valamint igaz értékeinek megismerésére, ismertetésére.

Fedezzétek fel a környék turisztikai értékeit, ismerjétek meg az általunk bemutatott szép és érdekes látnivalókat, mint amilyen az Ürmösi Töpe barlangjai!

Az Olt folyó Ágostonfalva és Alsórákos közötti 10 km hosszú, kiszélesedett szorosában csak kisebb barlangokat hagyott meg az erozió. A völgy bal oldalán, az Oltra nézve helyezkednek el a Töpe-barlangok. Lépjél be a virtuális kincskeresők titokzatos területére, és keresd meg a Rejtekhely geojátszótér itt elrejtett geodobozát!

A legközelebbi település Alsórákos, 4,5 km távolságra található.
Orbán Balázs - A Székelyföld leírása: Az alsórákosi szoros
Milyen fontos látványosságok és népszerű látnivalók vannak az Ürmösi Töpe barlangjai közelében?
(részletek teljeskörű hozzáféréssel)
330 m-re. Áthaladva az alsórákosi szoros első büvkörén, még nagyobbszerű táj-csoport merül fel; a szoros mindkét felén roppant hegy-óriások emelkednek, jobbról a sziklagula idomu rákosi Tepej, balról a vele versenyző sisak idomu ürmösi Tepej. E hegyóriások oldalaiból szeszélyes alaku sziklaszálok, mint ódon várak festői omladványai, emelkednek. Mivel ram vart ez a feladat, ezt tejesitettem is.
1,3 km-re. Nem túl magas, de szép kilátás nyílik róla Alsórákosra, az Olt völgyére, és az Alsórákosi-szorosnál a jobb és balparton őrként álló piramis alakú két Töpére. A sziklás alakzat csúcsa az N 46. A Turdolya-szikla közvetlenül az Olt folyó szélén magasodik.
1,8 km-re. A Kék-kő közvetlenül az Ürmösi Töpe-patak, osztrák térképeken Ürmösi határ-patak völgyében vezető erdőkitermelő út mellett található.
1,8 km-re. A középkorbanSárkány-erdőnek nevezett Persányi-hegységben, Mátéfalvától keletre, a Rákosi-szorosban állnak Mihályvára romjai. Nagy meglepetésemre a bejelentésnél vettem észre, hogy egy szűz geodobozról hittem azt, hogy eltünt, tény, hogy én nem találtam rá, pedig a leírás nagyon is egyértelmü. Hat igen most mar elindult.
2,1 km-re. A Kárpát-kanyar hágói a legfontosabb átjárócsoport, amely a Kárpát-medencét a Fekete-tenger térségével összeköti. A hágókról levezető utak a Barcaságon csomósodnak, hogy innen több átjárón át vezessenek tovább Erdély központi részei felé. Jo es tartalmas a leirasod a varrol es kornyekerol, de lenne egy-ket kerdesem is. Tepő, Töpe, és Tepej csak változatai ugyanannak a helynévnek, valószínűleg csak a különböző kiejtés miatt. A tartalmas leírásnak nem én vagyok a szerzője.
2,1 km-re. Az Olt rakosi szakasza folotti karszt teruleten,  az Also-Rakos feloli oldalon talalhato egy piramis alaku meszkoszirt, aminek a neve Rakosi Tepo, 820 m magassaggal.
2,8 km-re. Az Ürmösi határ-patak, jelenlegi nevén Ürmösi Töpe-patak fejének baloldali ágán egy érdekes sziklakapu található, mely alatt átfolyik a víz. A hely a Tolvajos-barlangtól körülbelül 500 m távolságra található, észak-északkelet irányba.
3,1 km-re. 15 m mély, a bejáratánál 5 m széles és 3 m magas, befelé alacsonyul és 50 m-re kiszélesedik, körülbelül 45 fokkal süllyed lefelé. A Kőpince egy sziklaüreg a Tollas oldalában, mely a Kerekhegy tetején levő Kőasztallal néz szembe.
3,4 km-re. A bazalt kitermelését 1895-ben kezdték meg. A doboz a helyén van. Betettem a Cochon nevu utazo malacot amelyet a Schuller kaputol hoztam el nemreg. Megtalaltuk Aronekkal, GPS nelkul. A Persányi-hegységet, kelet-nyugat irányban átvágó Olt-folyó a szorosból kilépve Alsórákosnál újból belevágja széles medrét a negyedkor elején képződött bazalterületbe.
3,4 km-re. Az alsórákosi bazaltoszlopoktól megközelítőleg 300 méterre északra található a Fenyős Kőfejtő. Egy szűk kapun lépünk be, és a szemünk elé tárul egy majdnem ovális alakú, hatalmas feltárás, melynek egyik tengelye körülbelül 400 m hosszú, a másik pedig körülbelül 200 m. Ha minden igaz, a mustáros dobozon azóta is az én ákombákomjaim díszelegnek. Megtaláltam. Köszi szépen, a mérföldkőhöz tulajdonképpen már vagy másfél hete elérkeztem, csak most nyílt lehetőségem bejelenteni ezt a dobozt.
3,6 km-re. A Kerekhegy az Alsórákos környékén található hegyek közül a legmagasabb, 932 m tengerszint feletti magasságával. A gerince egy kifli alakú görbülethez hasonlít, a két vége Alsórákos felé mutat.
3,9 km-re. A harmadik Rejtekhely-vadászat Erdélyben találkozó alkalmával kerestük meg ezt a geodobozt. Megtalaltuk a bazaltoszlopoknal levo ladat, meg 2009-ben, ami azota sajnos eltunt. A túratársak jóindulatából én találtam meg elsőnek ezt a geodobozt. Az alsórákosi bazaltoszlopoktól körülbelül 700 méterre, északnyugati irányban, földúton autóval is megközelíthető a Hegyes tető, vörös-fekete színű vulkáni salak bányája.
4,4 km-re. Alsórákos kevesek által ismert látnivalója a Kövesoldal tetején 1676 és 1686 között épültreformátus erődtemplom melletti temető. A várkastélytól, hogy betartsam az ajánlott sorrendet, és mivel ugy döntöttem, hogy a bazaltbányát és a Rákosi Tepőt egy következő alkalomra hagyom, hogy alaposan körbejárhassam, a temetőt kerestem meg. ígéretemhez híven ujra felkerestem a rejtekhelyet, és jóvátettem bűnömet, így most már Breki jobban áll/ül/fekszik mint valaha. Szerencsére a térkép meg a képek alapján nem volt nehéz rátalálni a zöld béka buvóhelyére. A falu különleges temetkezési szokásairól árulkodnak a temetőben található faragott lábfák, a halottak lábához elhelyezett, úgynevezett gombosfák.
4,6 km-re. Alsórákos a tatárjárás előttvalószínűleg besenyő település volt, mely elpusztult. Biztosan mentem a megjelölt helyre. A környék látnivalóit barátaimnak megmutatni érkeztem Alsórákosra. Miután szerencsésen beereszkedtem az Ürnösi töpe barlangjaitól, és egy kicsit lecsutakoltam a bringát a patakban, Rákos fele vettem az irányt. A falunak már a középkorban is volt temploma.
4,9 km-re. Ma kerestem meg, es mar be is jelentettem. Rájöttem, hogy milyen nyomtatásra gondolsz. Gratulálok a teljesítményhez, tényleg fejlődés, ha már aznap bejelented a megtalálást. Ágostonfalva közelében, a román térképeken Fenes-pataknak nevezett, a régi osztrák térképeken Pétrisiú-ként megjelenő patak fejében levő egyik oldalágban, a Kerék-domb alatt egy mély gödörbe ömlő, 4-5 méter magas, csinos vízesés található.
6,2 km-re. A falu délnyugati kijáratánál, a régi térképeken Kiskőbányának nevezett részen, egy különleges, sündisznóhoz hasonlító sziklát találunk. A látványos sziklaalakzat néhány lépésre van a települést átszelő műúttól, a helybeli cigányok házai mögött. Megtaláltam, kár, hogy cigánytelep van a tövében.
7 km-re. A XVIII-dik században unitárius anyaegyház. Ha középkori templomról nincs is adat, bizonyos, hogy voltak katolikus hívek, akik a reformáció után unitáriusok lettek s az 1630-as események után is megmaradtak unitáriusoknak. Ott voltam a rejtesnel. Mert nem tudtam bemenni egyik kapun sem a templom udvarára. Nagyon szívesen.
8,6 km-re. Az 2011-es év fája Romániában, a köpeci 300 éves szilfa. A győztes fát, a köpeci szilt, a Polgár-Társ Alapítvány nevezte be az Év Fája Európában versenyre. A fát (mi mást ;-)), de a doboz sajnos nem lett meg. Meg nem volt andungom, hogy most feltegyem azokat amiket az utobbi idoben megtalaltam. A koordinátákat kijavítottam.
8,6 km-re. Az apácai Feketevárat székely határőrök létesítették a 14-dik században. A Feketevár név talán egy, a kezdetben fagerendákból épült palánkvárra utal. Ott voltam a rejtesnel. Megvan a doboz. Időzhettünk volna akár többet is, de tűzött a nap, és siettünk.
8,8 km-re. Pont 15-én voltam ott, a templomban az ünnepélyre készültek. 1235-ben Cormosbach néven szerepel, mely települést Felsőrákos elődjének tekintenek.
8,9 km-re. Felsőrákosnak középkori gótikus temploma volt, teljesen újjáépítették. A gótikus korból egy keresztelőkút maradt meg.
8,9 km-re. Mirkvásár mellett található egy különleges tölgyfás legelő. Itt csodálhatjuk meg az ország egyik legöregebb, több mint kilencszáz éves tölgyfáját, a Kárpátok öregét is. Mirkvásár északkeleti szélén, a híd mellett egy nagy kőre festve megtaláltuk a jelzést a tölgyfás legelő felé.
9 km-re. Apáca egy barcasági magyar falu, lakói lutheránusok. Itt született Apáczai Csere János 1625-ben. Érdemes meglátogatni, egy szimpatikus kicsi templom, s még nyitva is volt.
9,4 km-re. Réka vára a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszerhez tartozik, Felsőrákostól 6 km-re északnyugatra, a Sóskút (Nádas) és Rika patakok között, enyhe lejtésű hegylábon helyezkedik el. Honismereti túrán találtam meg, teljesen új ruhájában, a Rika várát. Minden a legnagyobb rendben. Nem volt könnyű, orr után tájékozódni, de elékerült. A lelőhely legmagasabb pontja az egykor romokkal koronázott 684 m magas Hegyes- vagy Boldi-tető.
9,6 km-re. A Kárpátok öregje - Mirkvásár.
9,6 km-re. A Persányi-hegységnek az Olt alsórákosi szorosától északrahúzódó vonulatát az erdővidéki és homoródmenti emberek Rikának vagy Rika erdejének nevezik. Az ide tartozó, a Rika és Sós-kút (Nádas) patakok közti, Ny-K irányban lefutó hegygerinc keleti kiemelkedésén, a Hegyes-tetőn (684 m) található középkori eredetű erődítésmaradvány már régóta ismert. Megtaláltam a dobozt.
9,6 km-re. Attila vára a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszerhez tartozik, Felsőrákostól 6 km-re északnyugatra, a Sóskút (Nádas) és Rika patakok között, enyhe lejtésű hegylábon helyezkedik el. A lelőhely legmagasabb pontja az egykor romokkal koronázott 684 m magas Hegyes- vagy Boldi-tető. A honismereti túrasorozat egyik célpontja volt a Rika-erdei erődítményrendszer, és ekkor találtuk meg a ládát. Miután a megadott koordináták 10 méteres körzetében hiába kerestük, megvizsgálva minden fát, végül a doboz várnál levő fa gyökerei közül került elő. Szóval ti minden leírás, szöveges segítség, kép vagy gps koordináta nélkül találtátok meg a rejtekhelyet?
9,7 km-re. A mai templom az ősinek közvetlen utóda. Megvan a hely, csak megint egy bezárt vártemplom. A 2018-as Geotrekking majális második napján, az apácai Tolvajos-barlang bejárása után érkeztünk Nagyajtára. Családunk egyik tagja néhány hónappal ezelőtt részt vett a felújított templom bemutatásán. A XV-dik században kapta gótikus formáját, amelyből sok megmaradt, bár többször is átalakították.
9,8 km-re. Útban a Datki-szoros felé, a DN13 jelzésű út felől, mielőtt beérnénk Oltbogát faluba, egy faragott kőből készült templom hívja fel magára a figyelmet. Az ortodox templom, mely a falu felett és attól nyugatra található, 1982-ben volt felszentelve, és Szent Piroska nevét viseli.
10,3 km-re. A régi megyei úton kerékpározva (Felsőrákos és Oklánd útvonalon), észrevettünk egy kis táblacskát ami a Réka királynő sírjához irányít. A legnehezebb a kis szikla megtalálása volt az aljnövényzetben. Útban a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszer felé, a Rika-patak völgyében vezető földúton, kelet felől érkezve, először balkéz felől a Réka királyné sírjának nevezett patak parti sziklához érkezünk.
10,8 km-re. A mirkvásári sósvizes kút a falu templomától keletre, 740 m távolságra, illetve a megyei úti letérőtől mintegy 500 m-re található.
11 km-re. Tartogóvára Miklósvár fölött található a Csutakosnak nevezett erdőrészen. A faluból kiinduló szekérúton indulunk el, majd a Kövesorr alatti régi kőbányánál balra fordulunk, és megyünk az erdei úton vagy 3 km-t, amíg elérjük a Szélvíz-patak hídját, és itt a vár. Hibas vagyok, mert nem irok ekezettel, ezert irodott a Szalas magyarul ekezet nelkul. Mint mar mondom nincs gond, en tevedtem mint a datummal, mint a Szallassal. Nem az ékezet hiánya miatt javítottam át Szállásra, hanem azért mert két l-el küldted a szöveget.
11,4 km-re. Ekkor erősítik a templomot a négyszög bástyáira támaszkodó falakkal. Mirkvásár templomáról az azt körülvevő várfalon feltüntetett két évszám ad biztos eligazítást: 1517 és 1541.
11,5 km-re. A Kormos és Vargyas vize egyesülésénél, a Darabonta nevű helyen fakad fel e térség legjelesebb ásványos forrása, a rákosi borviz, melyet gyakran borszéki gyanánt is hordanak szét. Hagyomány szerént azon helyen, hol most e borvíz (savanyúvíz) felbuzog, a hunok bejövetelekor tó volt, mely Csodástó-nak hivatott.
11,7 km-re. Székelyzsombor eredetileg szász település volt, és temploma is abból a korból való. Mivel ezen a vidéken a szász telepítés a XIII-XIV-dik századra esik, erre az időre tehető a plébániatemplom eredete is.
11,8 km-re. 1954-1989 között, a Vargyas falu közelében végzett bányászati munkák során, itt-ott elérték a talajvizet. Ez a környéken több tó megjelenéséhez vezetett.
11,9 km-re. Székelyzsombor temetője a falu felett, az evangélikus templom és a parasztvár között domboldalon terül el. Találunk itt néhány százévesnél idősebb sírkövet, feliratuk szóhasználata érdekes, elgondolkoztató, néha megmosolyogtat.
11,9 km-re. A középkori templom helyébe 1564-ben új templomot építenek vagy újítják és bővítik a régit. Barót Erdővidék központja, az 1739-ben született Baróti Szabó Dávid szülővárosa.
12 km-re. A Kis-Homoród patak két partján fekszik Székelyzsombor, felette magasodik Székelyzsombor vára. A 16-17-dik századi várról okleveles nyom alig maradt. Nagyon ötletes a rejtek. Nagy szükség lenne rá, hogy konzerválják, ha lenne ki áldozzon rá, ellenkező esetben rohamos pusztúlásra van ítélve, és nagy kár lenne érte. Egy jó kis emelkedő után értünk fel a várba.
12,3 km-re. Bölön erődített temploma 1893-ban épült, egy 15-dik századi templom leégett maradványaiból. A 17-dik század elején épített négy saroktoronnyal megerősített erődfal veszi körül. Hazafele tartva a Vecer, a kopjafa, a kopeci oriasi szil utan ahol a rejtekladat amely a fa alatt hevert kitaszitottan, vissza tettem a 2011-es romaniai ev fajaba, egy maroknyi hazai folddel es egy kis zaszlo szallaggal, no meg egy rez garassal, mert mas mar nem volt nalam.

Természeti értékek - Brassó megye
* Részletek bejelentkezés után.
[ Fel ↑ ]

Teljeskörű hozzáférés esetén

  • Hozzászólások, bejelentések
  • Turisztikai látnivalók keresése kulcszóra és koordináták körül
  • Utolsó megtalálások és hozzászólások
  • Ürmösi Töpe barlangjai adatlapjának követése
  • Közeli és meg nem talált rejtekhelyek megjelenítése térképen és listában
  • Látnivalók a felhasználó földrajzi helyzetének közelében
  • Navigálás valós időben a terepen!

Hozzászólások

  • Alsórákos látnivalói 2 - Alsórákos felfedezésére kerékpárral indultam, Kirulyfürdő, Erdőfüle, Székelyszáldobos, Felsőrákos, Ágostonfalva utvonalon. Ágostonfalva után az Olt bal partján az erdő közt haladtam, de mivel nem tájékozódtam kellőképpen és idejében, először a Mihályvárát kerestem meg, majd nem akarván kihagyni, visszafordultam, és megkerestem a barlangokat is.
  • Sokat bolyongtunk itt - Mar majdnem sotetben botorkaltunk lefele az Urmosi Toperol. Kegyetlen direktben innen lejonni, de ugy iranyitottam a csapatot, hogy a barlangokhoz erjunk.
  • Véleményem szerint nem tűnhetett el, mert egyáltalán nem forgalmas hely és nincs szem előtt sem. A másik dobozt is csak azért találhattam meg, mert miután nem találtam a dobozt, elkezdtem keresni mindenhol.
  • Ez a nap azt hiszem a maszkalase. Mert itt is kellett egy picit, de ez is meglett.
  • Igen, a Bolyai-szobornál ázik a doboz, az odúban. Nem volt szándékom két bejegyzést tenni, lehet elszúrtam valamit, bocsánat érte.
  • Mit jelent a bejegyzésed címe? Mert nekem nem sikerült megfejteni.
  • Az út mellett minden lehetséges rejteket megnéztem, de nem jöttem rá, hogy melyik lehet a majdnem drive-in rejtek. Igy maradtam csak a kolostorral.
  • Fél óra gyaloglás után értünk fel a romokhoz. A háttérben még havasak hegyek.
  • A G C betukot nem talaltam de az ablakot azt igen, igy meglett a lada is. Sokan a Bucsecsben igaz a ladakat nem zavartak eddig sem, amint ezt sem.
  • Ez igy van, venul az ember. Ujra az ev elejen elmennek a Szekelyszentkereszt feletti kereszthez.
  • Ez aztán az ambíciós keresés. Gratulálok és örvendek, hogy nem adtad fel.
  • Szépen ment le a nap. Aztán igyekeztem Varga Csaba előadására az idén meghódított nyolcezres csúcsáról.

Sikerült eljutni a környékre? Tetszett az Ürmösi Töpe barlangjai? Vagy csak egyszerűen hozzá szeretnél szólni, kiegészíteni a leírást? Meséld el nekünk a tapasztalataidat!

Néhány látnivaló

Tudomásod van kevésbé ismert, szép és érdekes kirándulóhelyekről Brassó megyében? Oszd meg velünk az információidat, és adj lehetőséget a többieknek is, hogy megismerhessék ezeket a helyeket!

[ Fel ↑ ]
A hozzászólások, leírások szerzõik tulajdonai. Minden más tartalom © 2005-2024 Rejtekhely.ro, a magyar geotrekking webhely. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.