Evangélikus erődtemplom Rádos Egyhajós temploma a XIV-dik század gótikus alkotása, Keresztelő Szent János tiszteletére - a sekrestye építésének idejét az ajtajára festett évszám (1526) jelzi, ami újítását is jelentheti. De amint láttam, megkezdték a feljavítását. Belsejében a szentély megőrizte eredeti hálóboltozatát, míg a hajó a XIX-dik században fiókos dongaboltozatot kap - a torony alatt megmaradt szép gótikus kapuja is.
Spirla-menedékhely Királykő-hegység A Grind-nyeregnél ér ki a Nagy-Királykő gerincére, annak északi és déli részének találkozásánál. A Spirla-menedékkunyhó a piros sávval jelzett túraútvonalon található, mely a Plaiul Foii-menedékháztól indul.
A Királykő gerincének vonulata egy fordított L betű alakjához hasonlít. A Kis-Kiralykovet nem szabad elhanyagolni, vannak nagyon szep reszei. Gábor, hol írtam én olyant, hogy vasárnap a Kis-Királykőn geodobozt kerestem volna? Ha jol ertettem a Kis Kiralykon megtalaltatok-ellenoriztetek a borokasba rejtett ladat es a Hasadek nyeregben a korlatokhoz kozeli ladat a fenyvesben?
Oltszem Sepsiszentgyörgytől északra fekszik, itt található Mikó Miklós gróf 1827-ben épült vadászkastélya. Egy nap alatt harom dobozt megtalaln. Nagyon otletes rejtes, ugyanugy a "tipp" is. és megláttam a szikla szívét.
Nagyvár Keresztvár Brassótól kelet-északkeletre, a Csukás-hegység északi lábánál, a Barcaság síkságának keleti szélén, a Nyén-patak mellett fekszik a körülbelül 6 km hosszan elnyúló Keresztvár község. A község határában két várhely is található, egyikük a Nagy-Várhegyen terül el.
Az apácai Feketevárat székely határőrök létesítették a 14-dik században. Ott voltam a rejtesnel. Megvan a doboz. Időzhettünk volna akár többet is, de tűzött a nap, és siettünk.
A tuskó teljesen elkorhadt. A tó még csendes, csak a halászok üldögelnek körülötte. Erdekes, nem volt meg ezen az oldalon egyetlen megtalalas bejelentes sem, a dobozban viszont voltak megtalalasokra utalo jelek. A Várhányás egy erődített ősvár (pogányvár) volt, amelynek a 4-5 méter mély nyaksáncát ma is láthatjuk.
1240-ben Castrum Sancte Marie néven jelentkezik a forrásokban, 1379-benSaxonum de Fewldwar, 1381-ben Feulwar alias Marienburg, 1489-benMarienburg, 1529-ben Marienberg formában fordul elő. A ládát nem találtam meg. Több ízben is eltűnt már a földvári geodoboz. Meglátogattam a várat, s gondoltam hátha megtalálom a dobozt, de nem jött össze.
Műemléképület a XVIII-XX századból, állítólag a helyi tanács megvásárolta az épületet. A kúria felújítás alatt van. Már megtörtént a sürgés-forgás, friss vakolat a kapu körül.
Iskola és községháza Homoród Elő a világjáró bakancsokkal. Ott voltunk a rejtésnél.
A facsonkot nem találtam meg, helyette viszont voltak kövek.
Amennyiben az időnk engedi, a törcsvári Várpanoráma kilátópontjától érdemes fennebb kapaszkodni a hegy gerincén. A jelzett turistaösvény közelében egy második kilátópontot találunk.
Szkarica-nyereg Fogarasi-havasok Vályú is van, a szomjazóknak. Az autót az aszfaltos út mellett hagyva, nagyot kerültünk a véget nem érő legelőkön. Mikóújfalutól Kisbacon fele, a Hatodról belátható az egész medence.
Bőven van megbecsteleníteni való geodoboz, és naponta kerülnek fel új rejtekhelyek. A leírás alapján ez is könnyen meglett. Amint megtudtam, hogy megjelent ez az új rejtekhely a sepsiszentgyörgyi református templomnál, azonnal nekiláttam a készülődésnek. Itt emelkedik a város egyetlen megmaradt középkori műemléke, a református vártemplom, mely a XV-dik század végén és a XVI-dik század elején épült gótikus ízlésben.
A szikla legszélén még nincs baj. Megtaláltam a geoládát egy havasi gyopár társaságában.
A Bodoki-hegységben, a Henter-csúcs közelében találjuk az erózió által gomba formára kialakított Egricskő vagy Prédikáló-kő nevű, 2 méter magas, lapos tetejű sziklaalakzatot. Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy itt prédikáltak hajdan a táltosok, a pogány magyarok papjai. Málnás faluból, a Málnás-patak völgyéből indultunk, a piros pont jelzésen.
A Csere-teto, vagy a helybeliek szerint 718 m magas Lisznyo-teto, a Lisznyo-patak es a Beldi-patak festoi kornyezeteben, a Bodzaforduloi-hegyek labanal fekszik.
Mint mar mondom nincs gond, en tevedtem mint a datummal, mint a Szallassal. Lehet elirtam a lada leteves datumat, de az 2020 02 13. Hibas vagyok, mert nem irok ekezettel, ezert irodott a Szalas magyarul ekezet nelkul. Tartogóvára Miklósvár fölött található a Csutakosnak nevezett erdőrészen.
A törzsének alsó része meg van repedve. Egy honismereti túra alkalmával, amíg készült a parázs a szalonnasütéshez, elindultam kincskeresésre. A Nagy Murgó északkeleti részén, az erdő szélén, egy 4 m kerületű kocsánytalan tölgyet láthatunk.
Pont akkor kezdett neki esni, mikor kiszálltunk a kocsiból, hogy aztán vagy egy bő órát essen. Aznap a Fenyves-patak völgyében rejtettem geodobozokat, kora reggel a vashámor rég eltűnt rejtését telepítettem újra.
Feldoboly látnivalója a festett fastukkóval díszített mennyezetű, 1768-ban épített református temploma.
Itt sem boldogultam GPS nélkül. Nagyon tetszett a mésztufa formája, színe, a rajta csörgedező, szétterülő kristálytiszta vízzel. A Bodzavámról kifele vezető úton a vámház romjait elhagyva az a völgyben jobbra felefele haladunk, megcsodáljuk a Nagy-üvöltőt és a mészkőalakzatokat.
Fejedelemasszony kútja, Fürsten Brunnen - Fogaras.
Ha valaki még nem járt ennél a templomnál, mindenképp látogassa meg. Ez pedig igy van, a regi szep emlekek. Megtaláltam a dobozt. Étfalva református temploma 1802-ben épült feltehetően egy korábbi helyén.
Útban a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszer felé, a Rika-patak völgyében vezető földúton, kelet felől érkezve, először balkéz felől a Réka királyné sírjának nevezett patak parti sziklához érkezünk. A régi megyei úton kerékpározva (Felsőrákos és Oklánd útvonalon), észrevettünk egy kis táblacskát ami a Réka királynő sírjához irányít. A legnehezebb a kis szikla megtalálása volt az aljnövényzetben. Többször is voltam itt, de csak később tudtam meg, hogy geoláda is van.
Engem is megkisertett a nagy melyseg a Nagy Boglyarol, hogy onnan repulhessek egyet a nagy semmibe. Bustényből indultam, a kabinos drótkötélpálya indító állomásától. Ez nem mas, mint Busteni varosa fole magasodo Nagy Boglya sziklatornya, romanul Claia Mare.
A Kormos-patak völgyében fekszik Erdőfüle, mely közigazgatásilag Bardochoz tartozik. Szentegyháza felől mentem, a Pap lázon beereszkedtem az Asszonybosszantóig, Kiruly sarka, Kövespatak, Gyilkos (Gyíkos)-kő mellett, majd Muhar (Muhaj)-mező, Farkas mezőn át a Kormos patak, az erdőfülei pisztrangos. Miután megnéztük a Kuvaszó vízesést, amely innen a panziótól kb 1 km-re található, betértünk a panzióba egy kávéra, de végül még meg is ebédeltünk. Persze hogy tudnak a dobozról a panzióban.
Egy unitariusi talalkozo alkalmabol mar letezett egy lada itt, de most mar nincs. Ha nem lenne fénykép, lehet Gábor el se hinné, pont ide akartunk rejteni. Ha Kozepajtarol Sepsikorospatakra akarunk jutni ,akkor a legkonnyebben ezt a Vadas hagon tehetjuk meg.
Rendezett hely. Erdőfülei túránkat azzal kezdtük, hogy megnéztük a templomot, a kopjafás temetőt és megkerestük ezt a dobozt. A dobói kápolnától jöttem, és amint rátértem a temető utcájára és elém tárult a templom és a kopjafás temető, azt hittem nem jó helyen járok. Erdőfüle a nevét a hagyomány szerint onnan kapta, hogy a Kormos-patak völgyébe mintegy fülként ékelődik be Baróttól pár kilométerre.
Későn indultunk útnak, nem számoltunk avval a csúcsforgalommal, ami Busteniben volt, mikor gyalog gyorsabban lehetett haladni, mint autóval. Miután már elég sokat hallottunk meg olvastunk erről az új útról ideje volt kipróbálni is.
Maradvany Kovaszna 1231-ben jelentkezik először Sarpotoc néven. A középkorban katolikus temploma volt, amelyet azonban megroskadt állapota miatt 1800-ban le kellett bontani.
Szentágota Medgyestől 37 km-re délkeletre, Segesvártól 41 km-re délnyugatra, Nagyszebentől 60 km-re északkeletre, a Királyföldön, a Hortobágy két partján fekszik. Végre új aszfalton lehet végigmenni a városon. A templom teljes renoválás alatt van. A napokban az elmaradt, moderálásra váró bejegyzésekkel foglalkoztam.
