A GPS kicsit félre húzott, az emlékmű fele, de meglett a doboz, bár elég szemetes helyen lapult. Egy csendes vasárnapi fürdőzéssel kapcsoltam össze a doboz keresést. Jól ismertem a helyszínt, így nem kellett keresnem a letérőt az országútról az oltszemi fürdőközpont felé. Az oltszemi fürdőközpont az Olt lankáján helyezkedik el, megközelíthető az E12 országútról, ahonnan az oltszemi Mikó-kastély melletti utcába kell letérni, majd átmenni az Olt hídján.
Csíkszentlélek község temploma melletti hársfát valószínűleg az 1500-as években ültethették. A dobozba beletettem a Hargita 50 utazó vakondot. Tettem a dobozba írószert és elindítottam útjára a Hargita 40 GeoKret-et. Nem sokáig maradt szűz ez a láda sem :-).
Az egykori Városháza északkeleti részén levő Óratorony, díszes majolikacserepekkel fedett sisakjával Marosvásárhely majdnem minden pontjáról látható. Megtaláltam. Andi, Orsi, Boti, Zoli. Érdekes kilátás.
A Teleki-kastély és a református gótikus templom mellett Gernyeszeg kiemelt látnivalói közé tartozik a Telekiek gernyeszegi ágának a piramis formájú kriptája.
A Ládás Háza-barlang, illetve a felette levő sziklatető kilátójához vezető, piros ponttal jelzett turautvonalat követve, az ösvény mellett érdekes sziklaalakzatokat fedezhetünk fel. A vendéglő parkolójában hagytuk az autót és innen indultunk a sárga kör jelzésen a Ládás Háza-barlang felé. Egy kellemes tavaszi délután találtam meg ezt a dobozt.
Senki tava Csíkszereda Ügyes-bajos dolgaimat intézendő, Szeredába karikáztam, és mivel ugy találtam, hogy még jól belefér, hazafele kiruccantam a Senki tavához egy ujabb rejtekhelyet kipipálni. Már elég régóta kinéztük ezt a rejteket. Bár kevesen tudnak róla, de Csíkszereda mellett egy viszonylag méretes, látványos tó található.
A Kelemen havasok déli lábánál fekszik Déda község. Előbb lent kerestem a szikla tövében, de nem találtam. A falu határához tartozó Dédabisztratelep közelében, a 656 m magas La Cetate nevű sziklaszirt tetején középkori vár maradványai találhatóak.
Miután elhagyjuk az Ilona völgyét Homoródfürdő felől Szentmárton fele jövet, két falu esik utunkba. Homoródkeményfalva és Abásfalva, két, a múltból itt felejtett kis falu. Gyönyörűszép őszi idő volt.
A Toldalagi-kastélyt 1830 körül Toldalagi Ferenc építtette a régebbi 17-dik századi kastély helyére, amely 1630-ban már állt. Az épület több mint 180 éve figyeli az ottani világot, tűrve tehetetlenül a történelem viszontagságait.
A Kerek-kő bércének párkányán hallgatni lehet a csendet. Meghívást kaptam egy Háromkúton és környékén, túrázással és rejtéssel eltöltendő hétvégére. A Kerek-kő a Hagymás-hegység vonulatának egyik legimpozánsabb sziklaóriása.
Sóvárad Szováta felőli kijáratánál egy fémből készült, deszka járófelületű függőhíd található. Régebb szerettem volna itt rejteni, de a híd előtti ketrec mindig visszatartott attól, hogy megálljak itt.
Szikla a Siklódi-kő lábánál Siklód igazi hegyre szúrt falu, a világ végén, írja Orbán Balázs. Jellegzetes tornácos házait megcsodálva, a Murva utcából indultunk a Siklódi-kőre.
A korondi madárkertben közel 40 faj található - 5 fajta páva, 12 fajta fácán, 5 fajta galamb, fogoly- és papagájfajok, vízimadarak, vadludak és kacsák, és dísztyúkok.
A tervemben úgy volt, hogy a hídtól visszatérek, de hamar lemondtam róla. Amikor a legutóbb a Mária-kő kilátópontjainál jártam, még nem volt átadva az új függőhíd, így elmaradt annak bejárása. Az új függőhíd lehetővé teszi, hogy száraz lábbal mehessünk végig a Magyarok-hídja - Mária-kő turista útvonalon.
A tusnádfürdői állomás felett, az Olton átívelő vasúti híd jobb oldali részén több borvízforrás is van, ezek egyike az Imets Lázár borvize. Koszonhetoen a pontos koordinataknak minden segitseg nelkul ra talaltam. A tusnádfürdői mofetta mellett elhelyezett, Tusnádfürdő borvízforrásai című tájékoztató táblán levő térkép alapján megpróbáltam megkeresni a forrást.
Farkaslaka határában, a Kalonda-tetőn még sokan foglalkoznak faszénégetéssel. A Kalonda-tetőn levő doboz megtalálása után, útban a szencsedi nárciszmezők felé rejtettük ezt a dobozt. Köszönöm a ceruzát. A Kalonda-tető felé tartva azon gondolkoztam, hogy keressem meg a környék geodobozait, vagy nem.
Mackó bácsi feredője Kisbacon Mackó bácsi egy nagy termetű ember volt, aki rendszeresen járt e fürdőhöz, becenevét a gyerekektől kapta. Van itt gyógy- és fürdőmedence, iszapfürdő, ivókút, és meseösvény is.
A vulkáni kitörések idején a Madarasi Hargita oldalában létrejött kisebb lejtésű plató a csúcs alatti 100-150 méternyi területnek lépcsőzetes külsőt kölcsönöz. Csapatmunkával könnyű volt. Érdemes jól megnézni a rejtek fényképét is. Teljesen raismertem a helyre.
Elhelyeztem itt a Bardócz1 utazó vakondot, és az Eskimo's Friend The Birdie TB-t. A geodobozt kérni kell a recepciónál.
Csíkszenttamás nyugati határában, egy dombon áll magányosan a Sándor család Szent Annának ajánlott sírkápolnája. Ezt a geodobozt nem találtam meg könnyen, hiszen a segítő információ elég tág fogalom. Hát azért vagy kétszer körbejártam a falat, amíg ráleltem a dobozra.
Fejedelemasszony kútja, Fürsten Brunnen - Fogaras.
Egy ismeretlen német katona sírja - Bilibókszer, 12/a főút mellett, a Buha-pataktól körülbelül 100 m Gyimesbükk felé, az út jobb oldalán, a kerítés belső oldalán.
Jedd délnyugati határában földcsuszamlás létrehozta halmok találhatók, melyek között 1662-ben Ali pasa is táborozott. Moderátori szerepemből kifolyólag elsőként szerzek tudomást a bejelentett rejtekhelyekről. Karácsony napján, az egyik fél disznó után levezetésképpen, a másik fél disznó előtt pedig étvágycsinálónak :-), elindultam megkeresni a jeddi rejtekhelyeket. A sötétedés nem lehet akadály a kereséshez-megtaláláshoz.
Csíkverebesen, egy két medencéből, egy filagóriából, öltözőkből és napozó teraszból álló hagyományos népi fürdő található, melyet 2010-11-ben állítottak helyre.
Ennél a helyszínnél, nem tudtam eldönteni, hogy nevezzem-e gyászosnak, vagy sem, mert sajnos a környék nem túl kellemes, majd ti eldöntitek. Elég nagy a forgalom a csorgónál. Tenyleg forgalmas hely, eleg sok idobe kerult meddig sikerult visszatenni a
dobozt. Nagy melegben, a déli órákban érkeztem a Nyíres utcai forráshoz.
Csíkszentdomokos határában, a Pásztorbükk nevű csúcs alatt 1816-ban emlékkeresztet állítottak, mely szomorú történelmi eseményre emlékeztet. Az Antalok patakától indulva, a Hármaskő és a Kondra kereszt érintésével zarándokoltunk a Pásztorbükkre. Gratululálok Gábor. Én voltam az elsö.
A magyar hadvezetés 1944-re egy összefüggő erődrendszert épített ki az ország keleti határán, Székelyföldön is, a fontosabb szorosok szűkületeibe, ezt nevezték Árpád-vonalnak. Nem csak egy kiképzőtábor kapott helyet a második világháborúban Szentegyházán, hanem a Szentegyházi Önálló Harckocsiakadály is.
Számítottam rá, hogy István fogja megtalálni elsőnek ezt a rejtést. Ma Szovátán adódott munka, így a munka végeztével megkerestem ezt a rejtekhelyet is. Rabsonné várával szemben, a Kis-Küküllő másik oldalán, érdekes sziklaképződményeket fedezhetünk fel.
Az 5 hektáros Ördög-(Seholsincs)-tó, egy magashegyi láp, az Osztoros nyugati kráterében, a Sikaszó patak forrásvidékén. Véletlenül bukkantunk rá, és nagyon kellemes meglepetés volt, valóságos elrejtett kincset találtunk érzés. Csíkdánfalváról indulva, az elején a Madicsa-patak, majd a Bükk-patak mentén jutottunk az Ördög-tónak keresztelt turistaút kereszteződésig. A gyergyóújfalvi község önkormányzatának és az Aranyász Egyesületnek köszönhetően elkészült az Ördög-tó tanösvény.
A múlt század közepén még elég magasan álló romokból egy középkori templom maradványait azonosították, amelyeket Orbán Balázs ismertet: 8 lépés hosszú és ugyanilyen széles poligon záródású szentély, 17 lépés hosszu és 11 lépés széles hajó. Eléggé szomorkás időben indultam a rejtekhely keresésére. Kerültük lentről, patak. Nyári és téli időszámítások találkozásánál indultam útnak, kissé barátságtalan időben biciklizni, de megérte a fáradságot.
Keletkezéséről, építésének idejéről nem maradt fenn írásos emlék. A Katalin-kápolna romjai Kászonfeltíz észak-nyugati részén, melyet a helybeliek Pápországának neveznek, a Kászon-patak földrajzi jobb oldalán, a település felé emelkedő dombon helyezkednek el.
Tartód vára Székelyudvarhelytől légvonalban 35 km-re északra, a Nagy-Küküllő forrásvidékén, Székelyvarság község Bagzos határrészének közelében található. A koordináták egy kidőlt, korhadt fára mutatnak, átkutattam a környékét is, de nem találtam semmit. Az a bizonyos láda nem a hu-n található, hanem Székelyvarságon, a Tartód váránál. b_istvan baratommal jartunk erre, elmeletileg ket lada kellet volna itt legyen, de tudtuk, hogy valoszinuleg egyet sem talalunk.
Szia, ez egy virtuális ládának indult (lásd a leírást). Itt valóban van még geoláda? Az ezeréves határtól hazafelé. A Bánya-völgyhíd 2 km távolságra van Gyimesfelsőlok állomásától és 28 m magasságban hídalja át a Bánya patakot.
A Haller-udvarház Olthévíz központi részében, egy festői és szépen karbantartott, évszázados tölgyfákkal teli parkban található. A feltételezések szerint 1553-ban építették egy középkori kolostor romjain, állítólag Bethlen Gábor is lakott itt egy ideig. Ez most a Haller vagy a Kálnoky kastély, mert az útmutató táblák szerint Kálnoky kastély.
Először a Tatárlik feletti kilátóhoz másztam ki, ahonnan nagyon jó a kilátás, majd visszaereszkedtem az ösvényen a Tatárlikhoz és a Csala tornyához. Ez a doboz is kipipálva. Ahogy felkapaszkodtunk a cukorsüveg tövéhez, azonnal rátaláltam a rejtekre. A monda szerint nagy erővel támadtak a tatárok a környékre, ezért a nép visszahúzódott az elfalazott bejáratú Kőlikba.
A gyergyóremetei katolikus temető a Szent Lénárd plébániatemplom közelében, attól dél-délnyugatra található. A temető tiszta és rendezett, a területén több jelentős, családi kripta található.
Kar, hogy a vonat nem koptatja a sineket. En meg jartam itt, amikor a gözos meg fent az erdöben ment. De majd legközelebb. A kis vonat egy keskeny-nyomtávolságú vasútra épített gőzmozdonyból és 2 zárt, valamint 1 nyitott, 11-12 m hosszú vagonból áll.
