A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, Kós Károly tervei alapján épült 1911-12-ben. Ideje volt mar ezt a rejteket is bejelentenem. Csak az odú megtelt vízzel eső után, amit én természetesen nem számítottam oda rejtésnél. Elnézést kérek mindenkitől emiatt az amatőr bakiért, nem számoltam az időjárással.
Már a XII-dik században plébániatemplom, amikor a Szent Istvánról elnevezett plébániák létesültek vagy kapták nevüket, ha előbb léteztek. A falu neve is templomról tanúskodik, Szent István király tiszteletére szentelt templomáról nevezték el.
Koszi a rejtest. Megtaláltuk, köszönjük a rejtést. Rengeteget jartam mar arra, de meg soha nem figyeltem meg ezt a remekmuvet. A világ legnagyobb kopjafája Torja községben áll, az Árpád-park mellett.
A Kis-Homoród völgyében fekvő Lövétén, a község központjában, az úgynevezett középszegi malom háta mögött. Ha jól értettem akkor a helyszínen két emlékmű van, egymáshoz közel, a milleniumi és a világháborús emlékmű. Az emlékműveket megtaláltam. Paplázáról leereszkedve, megálltunk a két emlékműnél.
Útban Tündér Ilona vára felé megkerestük Sóstótetej várát is. Mivel nem egy és nem kettő korhadt csutak található a környéken és persze hóval borítva, de miután úgy feltúrtuk a helyet, hogy a vaddisznók elbújhatnak mellettünk, végül csak előkerült a dobozka. Megtalaltuk. Itt mi lettünk az ezüst érmesek.
Orbán Balázs (1829-1890) a legnagyobb székely író, történész, etnográfus, publicista és közéleti személyiség sírhelye és emlékműve a Borvízoldalban van. Második alkalommal keresem az itt elrejtett geodobozt. Új helyet kerestünk a geodoboznak, de sajnos megzavartak és el kellett hoznunk dobozt.
Bálványos várával szemben, az elhagyatott villák mögötti erdőben bővizű borvizek bugyognak, várván az elkezdett felújítás folytatását, a fürdőélet ujraéledését. A megadott koordinátáknál hiába kerestük nem találtuk meg. Jó nézni és látni, hogy van ami megújul szűk hazánkban. Aznapi túránk célpontja a Begyenkő volt, Bálványosfürdői indulással.
A Tarhavas-patak 12/a úti hídjánál kivégzett 6-7 német katona sírhelye, melyet még nem jelöl emlékkereszt.
Homoródremetén egy 19-dik századi, ma már nem működő műemlék-szélmalom található. Vasárnap délben nem lehet kiadósabb túrát tervezni, éppen ezért jól jött ez a közelebbi friss rejtés, ráadásul érdekesnek is tünt, ugy hogy hamar megnyergeltem a drótszamarat, és már a Cekend tetején karikáztam, ki a Szarkakőre, ahonnan beereszkedtem ebbe az eldugott világvégi kis faluba. Messze környéken nem látni hasonló épületet.
Innen származik a Cserépgyári borvízforrás elnevezés. Alcsík borvízforrásokban leggazdagabb települése, Csíkszentkirály, egyik legforgalmasabb borvízkútja a főút melletti, az egykori téglagyár előtti forrás.
A Persányi-hegységnek az Olt alsórákosi szorosától északrahúzódó vonulatát az erdővidéki és homoródmenti emberek Rikának vagy Rika erdejének nevezik. Az ide tartozó, a Rika és Sós-kút (Nádas) patakok közti, Ny-K irányban lefutó hegygerinc keleti kiemelkedésén, a Hegyes-tetőn (684 m) található középkori eredetű erődítésmaradvány már régóta ismert. Megtaláltam a dobozt.
Keresunk egy dombszeru kiemelkedest. Meglett. Bereckből hazafele tartva. Bereck földvárait érkeztem megkeresni, az első felkeresett rejtekhely a Farkasvár volt.
Csobános Hargita és Bákó megye határán kettészakított falu. Állandó lakosai kevesen vannak, gyakorlatilag erdőkitermelő munkatelep.
Étfalva református temploma 1802-ben épült feltehetően egy korábbi helyén. Megtaláltam a dobozt. Ez pedig igy van, a regi szep emlekek. Elég nedves idő volt, szemerkélt az eső.
Első írásos említése az 1771-ből származik, a falu első telepesei a siculicidium idején, az embernyúzó katonai szolgálat és bírói ítéletek elől elbujdosó székelyek és a Moldva felől érkező görög katolikus román szökevények, szegénylegények, havasi betyárok, akik ezen eldugott havasi rengetegben keresnek menedéket. Miután megtaláltam a Rupert Mayer emlékhelynél elrejtett geodobozt, elindultam az emlékmű mögötti szekérúton, a gps által jelzett irányba.
Nem volt nehéz, hála az információnak. Megtaláltuk.
A Pisztrángos-patak völgye felett, közel a Pisztrángosi-borvízforráshoz, több méretes bükkfát találunk. Az egyik bükkfának 4,5 m kerülete van, a törzsén egy gömbölyű daganat látható.
A Boros-patak völgyében terül el Borospataka, mely Gyimesközéplokhoz tartozó település. Elsőnek találtuk meg a dobozt, ezen a lélegzetelállító, mesebeli fennsíkon. A Hideg-kút tulajdonképpen a Boros-patak forrása, ez utóbbi a Tatros-folyóba ömlik.
A Szeregető-forrás vizét valamkor palackozták, most sajnos nem folyik. Nagyon szép hely. Amikor elindultam ujra a Torja vara fele, no meg a kenes aztatok fele, akkor azt mondtam, no lassuk csak ezt a kiszaradt Szeregeto forrast is.
Az egykori dálnoki ménes szálláshelye előtt áll a Lovak szobra, melyet Miholcsa József szobrász készített, az 1990-es évek közepe táján. Kár hogy ezt a szobrot csak az nézi meg, aki tudja hogy itt van, mert a környék nem éppen lélekemelő gyönyörúség. Megtaláltuk. Érdekes szoboregyüttes, bár a környék nem annyira megnyerő.
A Perkő hegyen, Kézdiszentlélektől nem messze áll a Szent István-kápolna. Sokszor jártunk itt, de mindig visszakívánkozunk. Megtaláltuk a dobozt, még mielőtt zuhogni kezdett volna az eső. Aznap az első sikeres megtalálásom volt.
Kisbacon temetőjével átellenben, egy dombon található a falu régi temetője. Bár itt a sírok már gondozatlanok, és az egész temetőt felveti a növényzet, talán épp ezért is, érdemes felkeresni.
Nagyon erdekes rejtes, de ovatosan kell maszni ,mert konnyen le lehet esni. A Medve-szakadék felől érkeztünk, az erdőben vágva utat magunknak.
Az erdő széléről látni a falut, szemben a Medvefej, tőle jobbra a Kecskefej, a Papolci köztető, majd a Barta tető látszik, lefele pedig a Baszka folydogál Gyulafalva felé.
2016 nyarán, a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka alkalmával sor került a bölöni Büdös-feredő felújítására.
A homoródszentpáli Madárpihenő a Homoródmenti Madárvédelmi Natura 2000 terület része, így ma 200 hektáron madárvédelmi rezervátum. Pihenni, és nézelődni egy késő őszi délután. Az idei majális kirándulásainak egyik célpontja volt a homoródszentpáli madárpihenő, illetve az itt elrejtett geodoboz. Előbb a horgásztanya felől próbáltam megközelíteni, de a valaki a bódéból utánam jött, megtudakolni, hogy mik a szándékaim (a kerítésen belül voltam).
A vadi új vasútállomás előtt vesztegel vakvágányon egy régi és érdekes korabeli igazi gőzmozdony. No ezt elsőnek találtuk meg. Lemaradtunk az első bejegyzésről. A szép vasárnap délutánt nem hagyhattuk ki, hogy ki ne mozduljunk.
A Kászon- és a Bellő-patak közötti hegygerincen húzódik az Árpád-vonal erődrendszerének a kászoni szakasza, melyet a 24/2 székely határvadász század háromszéki katonái védtek. Csepp, csepp, ez az a lassú víz, ami partot mos. Bár a cseppköves bunkert én találtam meg, és dokumentáltam elsőnek ezen a játszótéren, a geodoboznál a harmadik helyre érkeztem. Bár ott volt az ösvény mellett, ezt találtuk meg utoljára s teljesen véletlenül.
Kósteleki keskeny palló, Ott rúgott meg engem a ló, Ha még egyszer megrúg a ló, Leszek egy semmirevaló. Itt is jártunk már, de most az új, közösen, kalákában javított úton csodálkozunk alá a Szellő tetőről. Szépvizen az idősebbek még jól ismerik a fenti versszöveget.
A doboz a helyén van, és megtalálta jkgabor is. Közel a hidegségi letérőhöz, a vasúti őrházzal szemben parkoltam.
A templomkert területén áll a Brassói Ifjak Múzeuma, az Első Román Iskola épülete, és Coresi diakónus román nyomdász szobra. A Szent Miklós-templom Brassó Bolgárszeg nevű városrészének központi parkjában helyezkedik el, mely a Porondról (Anger, Egyesülés-tér) nyílik.
Alsóvenice egykori gyógyfürdője a falutól 3 km-re keletre található, a Dosul Magurei nevű domb északnyugati lábánál. A hely neve a régi osztrák térképeken, románul Fantana sarata vagy Saratura, németül Salzbrunnen.
Büdösfürdőn nem találkoztam senkivel, akitől érdeklődjek. A tisztáson még mindig a régi mesébe illő környezet fogadott, sem a törpék, sem Hófehérke nem volt otthon. A Bánya-patak völgyéből indultam, az Óriások asztalától. A tisztás valóban mesebeli.
Az út mellett, nem túl sűrűn, hétvégi házak sorakoznak. Máréfalva keleti kijárata közeléből egy aszfaltút ágazik ki, mely a Patakvölgyében, a Fenyéd vize mentén halad előbb kelet, majd észak-kelet felé.
A kék kereszttel jelzett, Busteniből a Babele-menedékházhoz vezető túraútvonal mentén, a Jepii Mici (Caraiman) völgyében levő patak vize folyamatos esésben van. Számtalan zuhatagot és vízesést képez.
A Csíkszereda - Székelyudvarhely közötti országút északi oldalában, nagyon közel ahhoz a kanyarhoz, ahol a Gyepü-patak átfolyik az országút alatt, egy felhagyott bányaüreg található. Persze hogy lampa nelkul mentem, vegul a fenykepezogep vakujat fokuszalni segito voros fenyforrasnal tapogatoztam vegig a tarnat egy regi I. Jó 40 éve nézem ezt az üreget. Institutul de Prospectiuni si Explorari Geologice.
A Fergettyűvár hegytetőjén ma már majden semmi sem látszik, nyomai eltüntette az eke vasa. Ezt a csapatmunkával elrejtett geoládát, csapatmunka nélkül találtam meg, elsőnek. Ritka szep a kilatas a kornyek falvaira. Ezt már nem sikerült megtalálnom.
Tíz éve jártunk már itt, rengeteget érdeklődtünk a faluban, senki nem tudta, hol vannak a trovanti-ok, végül rájöttek, hogy a babele-t keressük. Tüskés bozótban bujkálva találtunk rájuk.
A Baróti-hegység turisztikai szempontból alig feltárt, alig használt vidék, pedig lombos erdőivel, hangulatos ligeteivel üdítő változatosságot jelent a körötte lévő magashegységek zordon rengetegeihez képest. Délután 4 óra körül találtuk meg. Örülök, hogy a rejtés után ilyen hamar megvan az első megtaláló. A "következő" megtaláló meg is "érkezett" :-).
Az Ojtuz fele tarto muut jobb oldalan, a Leanyvar arka es a Kicsi Csura patakok kozott, 711 m magas kopasz hegyen emelkedik az a varteto amit a helybeliek Leanyvarnak neveznek. Megtaláltuk a geodobozt. Miután megtaláltam a Farkasvárat és a Venetúrné várát, átjöttem a műút másik oldalára.
A Csíkszereda felé vezető főút melletti római katolikus templomocskát mindenki az Iparosok kápolnája néven ismeri. Eredetéről csak annyit lehet tudni, hogy a Bíró család építtette, és az utolsó tatárbetörés idején, 1694-ben már állt.
Magas-csúcs (Fata Inalta) - Keresztény-havas.