Szederjes település (Maros megye) Központ: Héjjasfalva. Szederjes román elnevezése: Mureni. Német neve: Neuflaigen. Egyéb neve: Sedresch.
Turisztikai látnivalók - Térképek, részletes leírások és hozzászólások, fényképek, keresési lehetőség, navigáció a terepen valós időben teljeskörű hozzáférés esetén.

Szederjes (Maros megye) és környéke turisztikai látnivalói

Ez utóbbi természeti értékünk, bár nem annyira látványos mint a Bodza környéki sárvulkánok, mindenképpen megérdemli, hogy meglátogassuk őket.
A falut unitáriusok lakják.
Erődtemploma 1496-ban épült, mellette áll az 1677-ben épült, a segesvári óratoronyra hasonlító díszes torony.
A történelmi idők során több építkezés is történt itt, 2021 és 2024 között teljes felújításon esett át.
1470-ben a lakosság fele mentességet kap a hadba vonulás kötelezettsége alól, hogy a vár védelmét biztosítsa hét környékbeli község számára.
Ezen elnevezés szűz Máriától származik.
1783-ban ezt írják róla a templomhasználat szabályzatában: oly régi, hogy arra senki sem emlékszik - oklevélben először 1631-ben említik, mint egyezkedés tárgyát a reformátusok és unitáriusok között.
A Székelyföldre vezető főútvonalt követve, amint az utas Segesvárt elhagyja, s aztán a gyönyörü fekvésű fehéregyházi kastélyt meghaladja, mind mélyebbre hatol a hegységek közé.
A Gyárfás-fürdőt tápláló Sóskút takarításakor Krisztus el?
Berde Mózes Unitárius Gimnázium - Székelykeresztúr
A levendulakertbe két kapun keresztül is be lehet jutni, a Kriza János utca 59, illetve a Székely utca 9 szám bejáratainál.
Földpiramisok - Szászkézd
A Gyárfáskert hátulsó részén áll, a ma védett körtefa.
Molnar Istvan mellszobra Szekelykeresztur Cristuru Secuiesc 2008
Keresztúr a Gagypatakának Nagy-Küküllőbe szakadásának térhelyén fekszik.
A segesvári csata délelőtt 11-kor indult magyar ágyúzással.
A helység látnivalója a Haller-kastély 1553-ból.
1353-ban Villa Nicolai, 1356-ban Zenthmiclostelke, 1418-ban Closdorf,1427-ben Miklostelke, 1492-ben Kolosdorf, 1504-ben Closdorf a neve.
Szászdálya vára
Ekkor a főhajót és a szentélyt magasítják, a hajó fölé védőemeletet húznak, és a többszög három oldalával záródó szentély fölé is.
A romokat a mai Bún község központjától délre, 1,5 km-re, a Nagy-Küküllő egykori kanyarulatában találjuk.
A helyszín közelében parkoló a csekefalvi futballpálya mellett van.
A Nagy-Küküllőn átvezető betonhíd után kezdődik Kisgalambfalva.
A költő itt esett el 1849 julius 31-én.
Betfalva és Székelykeresztúr között ömlik a Nagy-Küküllőbe a Farkaslaka határában eredő Fehér-Nyikó.
Bár egy, a kertben látható, festett kerékpár fotózási lehetőségre utal, nincs információnk a kert látogathatóságáról.
A magyarázat egyszerű.
1968-ig községközpontja volt Betfalvának, Nagy- és Kiskedének.
Ez egy hűs vizű forrás, ahova a környékbeliek előszeretettel járnak ki korsókat és pillepalackokat friss vízzel megtölteni.
A középkori ujrafelhasználáskor körben egy földsáncot alakították ki, ez az építkezés a 13-dik század második felére tehető.
Állítólag Petőfi a fehéregyházi kapuzáb mellől nézte a csatát, az ötvenes években az Ispánkuthoz került, majd a Sárpatak hídja mellé.
Szászdálya
A rengeteg érték közül említsük meg a Borsai Nagy Clara adományait, az 1789-ből származó festett templomajtót és az 1782-ből datált Úr asztalát.
A középkorban katolikus temploma volt, amelyet azonban megroskadt állapota miatt 1800-ban le kellett bontani.
Valószínűen innen kapta a kiemelkedő csúcs, a 816 m magas Liktető a nevét.
Ezért csak amolyan vár féle, a Vágás-patak partján, az eredeti egy földből készült erődítmény lehetett, rajta egy palánkvárral.
Bánatos királylány kútja Nagygalambfalva
1567-ben a regestrum 35 kapuval jegyzi, 1602-ben Muzna a neve.
Ebben a csatában esett el (tűnt el) Petőfi Sándor, Fehéregyháza közelében.
Egy jómódú, ám gonosz lelkű özvegyasszony, Rákné élt benne, csúnya édeslányával és szépséges mostohalányával.
Az ókorban, és az Árpád-korban is itt erődítmény állott.
Belsejében a szentély megőrizte eredeti hálóboltozatát, míg a hajó a XIX-dik században fiókos dongaboltozatot kap - a torony alatt megmaradt szép gótikus kapuja is.
Középkori hangulatú, zegzugos utcák, régi házak egészítik ki a vár megmaradt tornyait, bástyáit.
A harmadik osztrák katonai felmérés térképén ez a hely Kalbertritt (Borjak útja) helynévvel szerepel, a város Goldberg (Aranyhegy) negyedében (elővárosában).
Ezzel az alkalommal lebontották a kádárok tornyát is.
[ Fel ↑ ]
A téren található a segesvári területi evangélikus konzisztórium épülete is.
Csizmadiák tornya Segesvár
Itt lakott Binder György Pál, püspök 1843-1867 között.
MS-II-m-A-15983.
Joseph Bacon-ház Segesvár
Épült a XVII-XVIII-dik században, módosították a XX-dik században.
Fronius-ház Segesvár
A romok az Evangélikus Egyházközösség kertjében vannak, a fedett Diáklépcső közvetlen közelében, az Iskola-domb aljában.
Haraszty-ház Segesvár
Jakody-ház Segesvár
[ Fel ↑ ]
© 2005-2024 Rejtekhely.ro. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.