A tusnádfürdői állomás felett, az Olton átívelő vasúti híd jobb oldali részén több borvízforrás is van, ezek egyike az Imets Lázár borvize. Koszonhetoen a pontos koordinataknak minden segitseg nelkul ra talaltam. A tusnádfürdői mofetta mellett elhelyezett, Tusnádfürdő borvízforrásai című tájékoztató táblán levő térkép alapján megpróbáltam megkeresni a forrást.
Van olyan hely, ahol az idő megállt, úgy tűnik - pedig, igazából csak egyszerűen nem pörgött fel, ahogy máshol. Pontosan ott, ahol a leírás mutatta. A harangláb bodobács invázió alatt volt. Megtaláltuk közösen maradevel, de nem a helyén, hanem a helye alatt, a földön.
Katolikus templom Szentkatolna A régi templom az 1802 évi földrengéskor összeomlik, helyette 1815-1823 között új templomot építenek. A doboz ott lapul az urnanak nevezett elhagyatott kovazaban, a leirtak szerint annak rendje es modja szerint. Ha az elozo megtalalo utan kerestem volna meg a ladikat, akkor sokkal konnyebb lett volna nekem is. Mikor nagymamámat kivittük a családorvoshoz, és amíg ő bent volt leléptem és megkerestem ezt a geodobozt.
A Dungó népi feredő Homoródkarácsonyfalvától délkeletre található, a Sós- és a Csősz-patak (régebb Csüsz-patak) között. Szépen kiépített hely, csak kár, hogy a vandalizmus még ezt az eldugott fürdőt sem kerülte el. A harmadik Rejtekhely-vadászat Erdélyben találkozó alkalmával kerestük meg ezt a geodobozt. A Rejtekhely vadászat Erdélyben harmadik találkozó, harmadik napján, csapatmunával ezt is megtaláltuk.
Szalárd és Andrásháza között a Maros bal partján közvetlenül a folyómeder mellett egy termálvizes medence található. A szalárdi bunkerek felkeresése előtt a melegpocsolya közelében elrejtett geodobozt kerestem meg. A "melegpocsolya" rendes neve Kis-Bánffy forrás.
A Fehérnép sarka egy jellegzetes alakú domb Makfalva északkeleti részében, a Kis-Küküllő baloldali partján, a Nagyszeg csorgója és Andrásuta pataka között. Mivel hasonlít egy karcsú női lábra, valószínűleg a felszíni forma határozta meg a helynevet.
Pisztrángos Szentegyháza A Szentegyházi Pisztrángos Szentegyházasfalutól keletre, a Virágosvész nyugati oldalában található. Megközelíthető Szentegyházafaluból, a Sportolók utcájából indulva, kelet felé tartva.
A Maros megyéhez tartozó Nyárádremetétől északra, 3 km-re fekvő, 800 m magas dombon Árpád-kori vár maradványait találjuk. Terepet jártam be az államvizsgámhoz, és útba ejtettem a Vityálvárat is. A Pálos-kolostor után a várat vettük célba. A Likas-kőnél jártam már, lásd a képeimet, viszont a vulkáni bomba-sziklát nem tudtam beazonosítani.
Igaz, hogy csak egy fenyofa segitsegevel ertem fel a dobozt. Nemrég ellenőriztem a geodobozt, és a helyén van. Lehet, hogy a tető alatt fennebb kellett volna keresni. Csíkcsomortán keleti határában, az Aracs-patak völgyében, egy tisztás szélén bekerítve áll egy emlékkő, mely történelmi múltunkra emlékeztet.
Hat en mind kerestem a bal kezenel vakon szegeny Terez neni sirjanal. Korán elment, szegény, mondhatták a temetésen. Most, hogy feltöltötted a képet, látom, hogy két név is szerepel az évszámok felett. Hatolyka temetőjének egyik érdekessége, egy sírhant, melynek -viselője- 1827-1951 közötti időszakban élt.
A helyiek szerint a rompácai borvíznek gyógyhatása van, sokan ma is használják. A Rompácai-borvíz kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos tartalmú és mésztufát rak le.
Csíkkarcfalva a Nagyboldogasszony egyházközség központja, amely már az 1330-as években létezett. Szerintem, ez az egyik legjobb állapotban megmaradt vártemplom Erdélyben. A falat nemrég tatarozták, a falnak támasztott sirkövek más sorrendben állnak, mint ahogy a rejtekhely fotón látható. A segítő információt elmulasztottam figyelmesen végigolvasni.
Erdemes volt kimaszni, bar sem felszerelesem, sem hozzavalo tapasztalatom/tudasom nem volt, igy csak kerulgettem a sziklat, de mindenkeppen gratula a kivitelezoknek. Egy hatalmas sziklafolyót leküzdve, bokáig érő porrétegben érkeztem a szikla aljához. Nem igazán értem, miért hívják azt a sziklát, ahol a via ferrata van, Kecskevésznek? Székelyföld első via ferratája (vasalt sziklamászóösvénye) legkönnyebben a Madarasi Hargita turisztikai településről közelíthető meg.
A beömlési pontja keresztezi azt az ösvényt, amelyen a turisták bejárják a szurdokvölgyet. A Kőmező északnyugati részéből ered a Vargyas-patak baloldali mellékpataka, a Kőmező-patak.
Székelylengyelfalva temploma 1500-ban épült, amint egy 1776 május 9-én kelt összeírás megállapítja. Ugyanezen forrás szerint 1629-ben a templom boltozatát deszkamennyezettel váltják fel, mely deszkamennyezetről megörökített felirat tanúskodik: Hoc opus factum in anno 1629, tempore Gabrielis Bethlen. Minden lengyelfalvi ember tudja.
Nagytusnád a Tusnád-patak kelet-nyugat irányban hosszan elnyúló,szűk völgyében fekszik, Tusnádfürdőtől északra, az országút mellett. Orulok, hogy ennek a templomnak legalabb a kapuja hetkoznap is nyitva. Te nem tudod, hogy az első megtalálás joga a "nagyfőnököt" illeti meg? A plébániánál kezdtük a nézelődést, majd felkapaszkodtuk a kereszt és az emlékmű mellett a templomhoz.
Megvan. Ha már itt jártunk Hargitafürdőn akkor megkerestük ezt a dobozt is. A geodobozba beletettem a Mareszka 4 GeoKret utazó vakondot. A hargitafürdői Balu kalandpark másfél hektár területén 105 játékelem és 120 fára épített drótpálya kínál nem mindennapi élményt kicsiknek és nagyoknak.
Holtbiztos voltam, hogy ezt a dobozt megtalálom. A Kakukk-hegyről visszafele kerestük fel a magányos régi kápolnát Szentimre határában. Csíkszentimrétől nyugatra húzódó mező közepén magányosan egy kis kápolna áll.
Máréfalva keleti kijárata közeléből egy aszfaltút ágazik ki, mely a Patakvölgyében, a Fenyéd vize mentén halad előbb kelet, majd észak-kelet felé. Az út mellett, nem túl sűrűn, hétvégi házak sorakoznak.
A pusztából, a csúcsot célozva is ki lehet kapaszkodni ide pár perc alatt, de kényelmesebb és érdemesebb kelet irányból megközelítve végigsétálni a pompás sziklafal alatt. A Patkó-kő lábánál, a csúcs alatt, van egy különálló sziklatömb.
A mai napra Erdőfüle és környékének a rejtéseit terveztem megkeresni, a csíkszentimrei Büdösfürdő felől Erdőfülére vezető úton érkeztem. Napsütéses őszi napon indultam ujrafelfedezni Erdővidék szépségeit.
Ilyenek a Pálpatakán, Bencéd, Fenyőkút és Fenyősmező közelében mocsári növényzettel borított tőzeges területek, mint például a Kerektó. A Parajdi-medence szélén, nagykiterjedésű vulkáni fennsík tetején, sok helyen a megálló csapadékvíz eltőzegesedett lápok kialakulásához vezetett.
A tuskó teljesen elkorhadt. A tó még csendes, csak a halászok üldögelnek körülötte. Erdekes, nem volt meg ezen az oldalon egyetlen megtalalas bejelentes sem, a dobozban viszont voltak megtalalasokra utalo jelek. A Várhányás egy erődített ősvár (pogányvár) volt, amelynek a 4-5 méter mély nyaksáncát ma is láthatjuk.
Felsőcibre A Fenyős-patak völgyéből másztam ki a domboldalon, a Benedek Elek borvizes barlang irányába. Az Ércesi borvíz után felsétáltunk ide, szétnéztünk a tisztáson. A tető közelében röviden letértem az ösvényről, kinéztem arra a széles legelőre, amely hosszan nyúlik a Mitács felé.
Sepsibodok látnivalója a református temploma, melynek különlegessége a hatalmas szívmintákkal díszített karzata. Épp harangozáskor értünk a templomba, így miután a doboz hamar meglett be is jutottunk, és megcsodálhattuk bent is. Bodok olyan szamomra mint egy hazajaras. Sikerült bejutnom a templomba.
Az előpataki hágó is, mint megannyi más erdélyi hágó, a második világháborúban a harcok színtere volt. Meglett. Megvan ez a doboz is. A sepsiszentgyörgyi geocitromon értesültem róla, hogy a rejtekhely koordinátái nem pontosak.
A Fekete-Rez déli oldalában fekvő szórványtelepülés és hegyi klimatikus üdülőhely, Marosfő, három részből áll. 3 helybeli epp vizet pompalt a torony mellett, es semmi jelet nem adtak annak hogy be akarnak fejezni. Borzontról hazafele tartva álltunk meg, és kerestük meg ezt a geodobozt. Csend és nyugalom, a doboz előkerült.
Útban a vasútállomás fele, jobbkéz felől, átkelve az Olt hídján, egy tavat láthatunk kis szigettel a közepén. Visszajövünk majd, de bozótvágó kést és csihányálló kezeslábast is hozunk majd magunkkal, mert most csak a reumánkat kúráltuk a tó mellett, miután megcsodáltuk a tavirózsákat. Miután megebédeltem a közeli Lukoil-kút melletti étteremben, ahol hozzáférhető áron ajánlanak napi menűt, elindultam egy dobozkereső sétára, a tó körül. Ugy latszik jelentkezett itt is az enyeszet, mind nagyon sok helyen.
Bányai János leírása alapján ezek egy szép nagy limonittal és mésztufával fedett területet rejtenek, melyek az egykori magasabb szintben levő kifolyási helyei lehettek a mai borvízforrásoknak. A Szejke-tető (Nagy Mál tető) nyugati oldalán, a Sármány nevű helyen, a rozsdás színű földek neve a Vörösoldal.
Gc jo, meg lehet kapni. Sajnos a gázlómadarakat nem sikerült lencsvégre kapni.
A Kerekhegy az Alsórákos környékén található hegyek közül a legmagasabb, 932 m tengerszint feletti magasságával. A gerince egy kifli alakú görbülethez hasonlít, a két vége Alsórákos felé mutat.
Sziasztok, nemregiben voltam az elopataki doboznal, egyszer meg regebb megtalaltuk. A megtalalast segito info helyes, de kisse csaloka. Pedig minden lehetséges lyukat végigkutattam. Előpatak falu Kovászna megyében, Sepsiszentgyörgytől 10 km-re nyugatra, az Előpatak völgyében fekszik.
Testvérfenyők Csere bérce A Déllői-borvízforrás közeléből sárga kereszttel jelzett túraösvény kapaszkodik ki a Csere bércére, másnéven Bükkdombra. Ahogy kiérünk a tetőre, néhány kettős fenyőfa hívja fel magára a figyelmet.
Zsögödfürdőn, közel a kezelőközponthoz, egy régi kemping tönkrement faházait találjuk, a strand felé menet. Egy vizesárokkal körülvett földnyelven 7 plusz 1 kisebb házikó, és 6 nagyobbacska, emeletes faház maradványait láthatjuk még.
A Székelyudvarhely történelmi városközpontját méretarányosan bemutató bronz térplasztika a Kossuth utca Városháza felőli sarkán került elhelyezésre. A letapogatható bronz dombormű kőtalapzaton áll.
Ezt is az elsőnapi turán találtam meg csapatmunkával. Az első Rejtekhely-vadászat Erdélyben találkozó alkalmával kerestük meg ezt a geodobozt.
Közvetlenül a Kakukk hegy alatt található ez azerdészház, egy kis erdei tisztáson, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik Erdővidékre. Az erdovidekiek altal szervezett honismereti turan rejtettuk el a ladat.
Tavaly, április végén, Jakab Ferenc erdõmérnökkel kipróbáltuk a szerencsénket. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület Székelyudvarhelyi Osztálya szervezésében,
június 17. Jó volna megtalálni ezt a
ládát, már csak a közelsége miatt is. A Csicsói Hargita csúcsáról remek a kilátás, rálátni a Madarasi Hargitára, a Csíki-havasokra, a Nagy-Hagymásra.
Ereszteveny felett magasodik a Pincetető, az Óriáspincetetőn felépített térplasztika. Egy kis munka utáni, esti keresgélés. hangyalka, kérlek figyeljetek oda a bejegyzés típusánál. Szerintunk ez a hely megerdemli a dobozkat.
A hidat a magyarok építették 1940-44 között, de a háború miatt nem sikerült befejezni. Mikulásra várva kisétáltunk a kilátóra. A Kis-Békás-patak egy befejezetlen hídnál, az úgynevezett Magyarok hídjánál ömlik a Békás-patakba.
Úgy tartják, hogy a Kászon-patak völgyében, a Gombás-bérc alatt álló várban lakott Katrosa vezér és Bellő nevű lánya. Ennyire nem tetszett nektek Gálosháza, hogy nullára értékeltétek a hely szépségét? Ha a fent emlitett colopos hidtol balra, a domb alatt az aszfalt ut mellett, egy ujabb "cseppkoves bunkermaradvanyrol" lenne szo, azt mar sajnos az ut korszerusitesekor szetvagtak, felet meg eltuntettek. Az idézett cikk alapján nem volt világos hogy ez a kereszt az a kereszt-e ami az útról látszik vagy sem.
Itt született Apáczai Csere János 1625-ben. Érdemes meglátogatni, egy szimpatikus kicsi templom, s még nyitva is volt. Apáca egy barcasági magyar falu, lakói lutheránusok.
Benkő Károly idejében épül fatemploma, mai temploma 1842-ből való.
