Újfalu, románul Satu Nou, a Tatros mentén, Ónfalvától nyugatra, Aknavásártól délkeletre, Szőlőhegy és Szitás falvak között fekvő település. Szőlőhegy községhez tartozik.
A Tau a görög ábécé 19-dik, a héber ábécének pedig az utolsó betűje. Megtaláltuk, pedig majdnem kifogott rajtunk. Hárman kerestük ezt a geotojást, hármunknak összesen csak két szemünk volt. Gratula .
Keresunk egy dombszeru kiemelkedest. Meglett. Bereckből hazafele tartva. Bereck földvárait érkeztem megkeresni, az első felkeresett rejtekhely a Farkasvár volt.
1240-ben Castrum Sancte Marie néven jelentkezik a forrásokban, 1379-benSaxonum de Fewldwar, 1381-ben Feulwar alias Marienburg, 1489-benMarienburg, 1529-ben Marienberg formában fordul elő. A ládát nem találtam meg. A geoláda áthelyezésre került. Meglátogattam a várat, s gondoltam hátha megtalálom a dobozt, de nem jött össze.
Szentkeresztbánya környékén ásványvízforrásokat találunk a Kis-Homoród mentén, itt alakult ki a hajdan népszerű Lobogófürdő is. Az 1900-as évek elején még működött, majd a források nagyrészének a bányamunkák miatt eltűnt a vize.
Csülemér előcsúcs Tar-kő-hegység Na, ezen a rejtekhelyen sem sikerült megtalálnom a dobozt. Na, egy kalap alatt ezt is elintéztük, s helyretettük a kalap alá mármint a dobozt.
Egyik látványossága a város főterén található iszapvulkán maradvány. Ugyan tudtam róla, de tiszta véletlenül kerültünk a Pokolsár közelébe. Kovászna híres székelyföldi gyógyüdülőhely.
A Székelyudvarhely és Székelykeresztúr közötti főútról tábla jelzi a letérőt a település felé, mely egyszerre utca és város, falu. Rugonfalváról jöttem jöttem át, felkeresni ezt a nyugis helyet.
Az Olt-forrás ebédidejében mentem vissza, kicsi borjú nagyságú kutyuli-mutyulik kíséretében. Gratulálok, hiszen ez egy kultikus hely. Nem volt nagy hideg, de igen kellemetlen szél fújt. Az Olt földrajzi forrása a Gyergyói-havasokhoz tartozó Sípos-kő észak-keleti oldalán található, a Kovács Péter-hágó közelében.
Nem csak egy kiképzőtábor kapott helyet a második világháborúban Szentegyházán, hanem a Szentegyházi Önálló Harckocsiakadály is. A magyar hadvezetés 1944-re egy összefüggő erődrendszert épített ki az ország keleti határán, Székelyföldön is, a fontosabb szorosok szűkületeibe, ezt nevezték Árpád-vonalnak.
Cseres Tibor emlékműve a gyergyóremetei Cseres Tibor-tér délnyugati szegletében áll, a Bánya utcai kereszteződés mellett. A rézből készült domborműves portré Burján Gál Emil gyergyószentmiklósi szobrászművész alkotása, készítője Barabás Béla szárhegyi kőfaragómester, 1995-ben állították fel.
Négyzetes alapú szentélyét kereszthálós boltozat fedte, a hajót pedig sík mennyezet, apszisa félkörívvel zárult. Eredetileg torony nélküli, háromhajós bazilika rendszerű épület volt.
Székelyudvarhely legöregebb élő fája Jakab Árpád, a város zöldövezeteit karbantartó kertészmérnöke szerint Szombatfalván van. Kora tavasszal egy többévszázados fa alatt. Sokszor jártunk már erre, de sosem vettük észre. A parkra ráférne egy kis takarítás, de másképp minden rendben van.
Bár itt a sírok már gondozatlanok, és az egész temetőt felveti a növényzet, talán épp ezért is, érdemes felkeresni. Kisbacon temetőjével átellenben, egy dombon található a falu régi temetője.
A Barlangi forrás (Szent Anna-forrás) Ditrótól északkeletre, a Cengellér-tető közelében, attól délnyugatra található. A kiépített forrás mellett található a Szent Ioachim-ház és az Anna-kápolna, illetve itt halad el a Ditrói tanösvény.
A zeteváraljai völgyzáró gát és a víztározó vagy népszerű nevén zetalaki gát, a Nagy-Küküllő felső szakaszának egyetlen mesterséges tava. Szemerkélő esőben találtam meg ezt a rejtekhelyet. Kezdo ovodas gyerekeinkkel kapaszkodtunk fel a gerincre, majd ereszkedtunk le ide. Ennek a becserkészésével már előző nap is megpróbálkoztunk, de inkább Székelyvarságot választottuk délutáni programnak.
Az evangélista jelképe ugyanis az áldozati tulok, mivel evangéliumát Zakariás áldozatának leírásával kezdi. A tizedjegyzékben Art de Luce Szent Lukács tiszteletére szentelt templomát jelzi.
Szent Miklós-templom Bolgárszeg A Szent Miklós-templom Brassó Bolgárszeg nevű városrészének központi parkjában helyezkedik el, mely a Porondról (Anger, Egyesülés-tér) nyílik. A templomkert területén áll a Brassói Ifjak Múzeuma, az Első Román Iskola épülete, és Coresi diakónus román nyomdász szobra.
A beömlési pontja keresztezi azt az ösvényt, amelyen a turisták bejárják a szurdokvölgyet. A Kőmező északnyugati részéből ered a Vargyas-patak baloldali mellékpataka, a Kőmező-patak.
A Nepomuki Szent János-kápolna a csíksomlyói kegytemplom előtti templomkert bal oldalán áll, a kerítőfalba építve. Nem is tudtam, hogy ez egy rejtekhely. Hiába keresgéltünk a szószék alatt, a ládának (vagy füzetnek) hírét sem láttuk.
Réka vára a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszerhez tartozik, Felsőrákostól 6 km-re északnyugatra, a Sóskút (Nádas) és Rika patakok között, enyhe lejtésű hegylábon helyezkedik el. Honismereti túrán találtam meg, teljesen új ruhájában, a Rika várát. Minden a legnagyobb rendben. Nem volt könnyű, orr után tájékozódni, de elékerült.
Az Urunk színeváltozása római katolikus harangláb a dombon, Hidegség temetőjének közepén emelkedik az ég felé. Amint közelebb kerültem a haranglábhoz, már messziről látszott, a deszka alatt. A mutatós fa harangláb becsületesen ki van kötve a négy sarkánál, sodronykötéllel.
Orbán Balázs ezt írja: Temploma a későgót korból (XV-dik századból) való, teljesen átalakítva lévén, ezt is csak töredékeiből ismerjük fel. Kétségtelen, hogy temploma gótikus kori, a Magyar református templomok szerint ismeretlen időkből származik.
Nemrég Hancur keresett meg azzal a kéréssel, hogy egy buszos kirándulást szervez a nagybányai művésztelep kiállítására, Csíkszeredába. Mi Zsögödfürdõtõl közelítettük meg. Egy rövid, péntek délutáni séta alkalmával Harom várát Zsögödfürdõ felõl közelítettük meg. Harom vára a 12-dik század eleje körül épült és az Erdélyt keletről védelmező várrendszerhez tartozott.
A Kóta-kövétől errefele sétáltunk, elkapott egy kis nyári zápor, hamar vége lett, és tovább gyönyörködhettünk a táj szépségében. A pünkösdi Jávárdi-körtúra alkalmával érkeztünk ide, a Bagolykő felől. A Szent Péter és Pál katolikus kápolnát legkönnyebben Bükkhavaspatakáról lehet megközelíteni, a Nagysarok-patak szádától indulva, a Jávárdi-hegy felé.
Bod Peter mellszobra Csernaton Aknavásár és Ciresoaia települések között, a Velnica kőbányából indulva, a vad és mászkálós terepekhez szokott, tapasztalt, jól felszerelt, és vállalkozó kedvű természetjáró egy igazi vízesés-paradicsomot fedezhet fel. A játékvezető egy igazi vízesés rengetegbe kalauzolt el bennünket.
Két csúcsos kiemelkedése van, az egyik 522 m, a másik 512 m magas. A Maguricea-domb Dormánfalva város felett emelkedik, az Úz-Csobányos vízválasztón, az Úznak a Tatrosba történő befolyása közelében.
Gyimesbükk község után, a Tatros-völgyének gyimesi szorosánál ma már nem találunk várat. És megcsodálni a Gyimesek világát. Az elmúlt vasárnap geodobozt helyeztem el a Bagolyvár bunkerének belsejében. Tervbe vettem az említett két hely és doboz felkeresését is.
Tatár-kő Görgény-havasok Az alapoknál négy öl kerületű, a belseje kirothadt, darabjai körülötte hevernek. A Mohos, időközben összeomlott kilátótornyához közel, egy különleges, öreg bükkfát fedeztünk fel.
Megkozelitese legkonnyebben Ozsdola kozpontjabol a Moldova fele vezeto utat, a Kadar utat kovetve, majd leterve balra a Kopolno pataki erdoipari uton folytatva egeszen a Fajlo es Eges patakok osszeomlesi pontjaig, ugy jo 5 km-en at. Lehet, hogy a maci elvitte szedreszes kozben. Valóban alaposan belepték az indák a rejteket.
Mellette egy fürdőmedence található öltözökkel, ez a létesítmény most nem használható. A Klotild borvízforrás, másnéven Szent István-forrás, szintén egy gödörben található, mely fölé faszerkezetű filagóriát építettek.
Homoródremetén egy 19-dik századi, ma már nem működő műemlék-szélmalom található. Messze környéken nem látni hasonló épületet. Vasárnap délben nem lehet kiadósabb túrát tervezni, éppen ezért jól jött ez a közelebbi friss rejtés, ráadásul érdekesnek is tünt, ugy hogy hamar megnyergeltem a drótszamarat, és már a Cekend tetején karikáztam, ki a Szarkakőre, ahonnan beereszkedtem ebbe az eldugott világvégi kis faluba.
Miután vagy két helyről is probálkoztunk, kocsival feljutni a kápolnához, aztán a temető mellett mentünk fel. Ti aztán elszántak vagytok, hogy sem a ködtől, sem a kísértetektől nem féltek. Délutáni sétára indultunk a kápolnához. Tekerőpatak fölött, a Vasláb felöli dombon áll a röviden csak Szent Rózának nevezett kápolna.
Répás medence Zalánpatak Ha a Répás medence vizében két hétig napi tíz percig mártózunk, jótékony hatással lesz érrendszeri betegségeinkre, serkenti a vérkeringést, jó csonterősítő hatása van, és nyugtatja az idegrendszert. Megtaláltam a dobozt. Még mielőtt Zalánpatakra értünk volna, kicsit bámészkodtunk a szénégetők munkáját látva. Meg 2020-ban ott volt a padlo alatt, kovel takarva.
Csíkszentlélek község temploma melletti hársfát valószínűleg az 1500-as években ültethették. A dobozba beletettem a Hargita 50 utazó vakondot. Tettem a dobozba írószert és elindítottam útjára a Hargita 40 GeoKret-et. Nem sokáig maradt szűz ez a láda sem :-).
Csíkszentsimon nevezetessége az Endes-kúria, előtte áll a négyszáz évesre becsült hársfa, ez a fa mesélhet az Endes családról. A kúria kertjében nem ez az egyetlen évszázados fa - a hátsó udvaron levő akácfa, fűzfa, kőrisfa, vadgesztenyefa kora is tekintélyes.
Zsögödfürdőn, közel a kezelőközponthoz, egy régi kemping tönkrement faházait találjuk, a strand felé menet. Egy vizesárokkal körülvett földnyelven 7 plusz 1 kisebb házikó, és 6 nagyobbacska, emeletes faház maradványait láthatjuk még.
