Lóc település (Maros megye) Központ: Erdőszentgyörgy. Lóc román elnevezése: Lotu.
A szentély sokszögzáródású, de ablakait átalakították, a diadalívet lebontották.
2023-ban június 20 és július 9 között szerveztek nyílt napokat, naponta 10-21 óra között.
A falu a romániai falurombolás jelképévé vált: 1988-ban elárasztották egy új víztározó építésekor.
Egy völgyzáró gát építése miatt a falu nagy részét elárasztották vizzel, a lakóit pedig elköltöztették.
A hagyomány szerint a falu először a Kis-Küküllő mellett települt, ahonnan a török pusztítások elöl költöztek fel az erdő mellé.
Ezeket Orbán Balázs ismertette először, azonban kutatásokra csak 2009 után került sor.
A reformáció után ugyanis két protestáns egyház alakul, a hívek megoszlanak a református és unitárius vallás között.
Egy felújított hagyományos parasztházban létesült a Szalmakalap Múzeum, mely egyedi az egész világon.
Ez az a kastély, amelyben Rhédey Klaudia, Mária brit királynő nagyanyja, II Erzsébet ükanyja felnőtt.
Itt tartották 1618-ban az unitárius zsinatot, 1640-től a reformátusoké.
A régi ház már romos, de az udvaron élet nyomai vannak, és a sír is gondozott.
Közigazgatásilag Makfalvához tartozik.
Az építmény északi részén egy felirat is olvasható.
Innen nagyméretű emberi csontok kerültek elő a múltban, talán ezzel magyarázható e hely neve is.
A határában bőven található sírkőkészítésre alkalmas homokkő.
Hármasfalu 244 szám alatt található.
Az út a 14 székely gyalogkapu mellett, a székely kálvárián keresztül vezet a kilátóhoz.
Most már teljesen el van hanyagolva az egész berendezés, de még így is lenyűgözött a bonyolultságával.
Jézus szenvedéseit örökíti meg 14 megállón keresztül, székelykapukkal és domborművekkel.
Makavárának eredete a Váruta helynévhez kapcsolódik, de ellentétben a különböző világhálón található leírásokkal, a Váruta nem egy hegy vagy domb neve.
A temetőben érdekes feliratú régi sírköveket lehet látni.
A hagyomány szerint, ha a faluból is jól látható Alsó-szikla megszürkül, megváltozik az idő, ugyanis a kék palás rétegek előre jelzik az esőt.
1576-ban mint Gagy szerepel.
Nagyon különleges látvány, olyan ősi érzés ott lenni.
Épült 1896-ban.
Régi sírkövek Geges
Területe már ősidők óta lakott.
A világháborúban, az olaszországi Doberdóban hősi halált halt Barabás János emlékére emelték.
Dózsa György mellszobra - Makfalva
Az egykori templom középkori létéről tanúskodik az a leírás, amely Benkőnél olvasható: csinos kőépület, keleti része ódon gót stílusú.
.
Itt találkozott egykor a makfalvi és az abodi ifjúság május elsején.
Alsó fenyős Makfalva
A falu központjában látható református templom az 1792 szeptember 8- án, a Peszente utcában lakó Péter István házánál kiinduló tűzvész alkalmával 110 házzal együtt leégett, a harangok megolvadtak.
Elnevezése minden bizonnyal arról a gazdáról ered, mely megalapította.
Itt szervezik meg minden évben a Lavenderland Feszt levendulás-kulturális fesztivált, gyerekfoglalkozásokkal, koncertekkel, kézműves vásárral.
Középkori katolikus lakói, majd a reformáció idején a reformátussá lett hívek Nyárádszentsimonhoz tartoztak.
Mivel hasonlít egy karcsú női lábra, valószínűleg a felszíni forma határozta meg a helynevet.
Érdemes egyet sétálni a településen, és megfigyelni a házaikat, ma már erőteljesen alakítják a faluképet.
Remek kilátás nyílik innen a Küküllő vidékére, Firtos, Csombod és Rabsonné felé.
A helyszín közelében parkoló a csekefalvi futballpálya mellett van.
A hagyomány szerint az egykori legyilkolt tatárok sírhelye.
A jelenleg műemlék jellegű házat Bereczki Zsigmond építette 1858-ban, majd 1998-ban és 2012-ben felújították.
Az ódon harangláb nagyon megtetszett.
A régi templomot 1851-ben lebontják, helyén 1865-ben épül a mai templom klasszicista stílusban.
A korábbi templomból származik a torony - ezt a templomot a 16-dik században átépítették.
Állítólag Petőfi a fehéregyházi kapuzáb mellől nézte a csatát, az ötvenes években az Ispánkuthoz került, majd a Sárpatak hídja mellé.
Betfalva és Székelykeresztúr között ömlik a Nagy-Küküllőbe a Farkaslaka határában eredő Fehér-Nyikó.
Fazekas Özséb gyulai belgyógyász főorvostól származik.
A költő itt esett el 1849 julius 31-én.
A keményre összecementálódott kőzet ellenállva az időjárásnak látványos, 10-40 m magas falakban, tornyokban maradt meg, több száz méteres hosszúságban.
A Firtos-tetőn volt már egy közel húszéves kilátó, mely időközben teljesen elkorhadt, valamint a bükkfák is megnőttek körülötte.
A várat övező bükkfák régi történetekről mesélhetnének.
Firtos kútja
A hagyományok szerint a Péter-hegyesén állott egy Szent Péternek szentelt és népes búcsúkkal látogatott kápolna.
© 2005-2024 Rejtekhely.ro. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.