A Somostetőről, Marosszentgyörgyről, és Jeddről is jelzett turistautak vezetnek a vásárhelyiek kedvenc kirándulóhelyei felé: Németkalap, Terebics, Cinege-tető. A Megyei Kórház közeléből induló, piros ponttal jelzett, egykor kiépített, egészen a Számológép-gyárig vezető ösvényen indultam a Somostető felé. Gondolom, hogy többen próbálkozhattak a doboz megkeresésével, de nem számoltak be a kudarcról. Jol elrejtett geodoboz.
A Kultúrpalota homlokzatának alsó domborművei a főhomlokzaton, a bejárat felett - Kallós Ede 1913. Városháza utca, Marosvásárhely.
1280-ban Dilia, 1323-ban Dálya, 1353-ban Daly maior, 1488-ban Dallendorf, 1523-ban Dellendorf néven fordul elő az oklevelekben.
Ez arra utal, hogy korai templomépítésről van szó, amikor még nem használták fel más építkezésekhez a római téglákat. Templomának régiségét az is jelzi, hogy falaiba nagymennyiségű olyan téglát építettek be, amelyeken az 5-dik macedóniai római légió bélyege ismétlődik.
A Mezőség déli szélén, az itt délnyugatra kanyargó Maros jobb partján, az északról érkező Szénafű patak torkolatánál fekszik Malomfalva. Jó horgászhelyek vannak itt. Horgászhelyek, mármint a Maros partján?
Népi iskola, Geges. Épült 1896-ban.
A Kőcsorgó pataka, amelynek vizét a rómaiak vízvezetékkel terelték el, ma piciny szurdokon áthaladva egyesül a Rákos-patakkal. A közelben van a Vágottkő római kőfejtő.
Dobogófürdő (Székelyfüred, Ugron fürdő) Szentkeresztbánya délnyugati szélénél, a Kis-Homoród völgyében, Lobogófürdőtől délre található. Langyos borvízforrások törnek itt fel, amit ma asztali vízként használnak.
Vizét ivókúrára és fürdőkúrára egyaránt használták. A Nagyloki borvíz a Nagylok-patak földrajzi baloldalán található, Madicsafürdőtől 6 km-re nyugatra.
Felső Vészfarki-forrás Homoródfürdő A Felső Vészfarki borvízforrás Homoródfürdő keleti végében található. Egy a házak közötti köves utca és a Fürdő (Homoródi)-patak közötti kaszálón.
A Hétfák nevű hely valamikor Marosvásárhely közkedvelt fürdőhelye volt, magas, terebélyes fekete nyárfákkal. A kiszélesedett Maros-völgyben már messziről látszottak, mint valami városvédő óriások. A Cementlapoktól jöttem, hogy megkeressem az új csemetéket.
Alsó fenyős Makfalva Az Alsó fenyős egy mesterséges fenyő telepítés Makfalvától északra, a Nagymagos erdejében.
Ez alkalommal nem sikerült bejutnunk a vadasparkba, mert nem jelentkeztünk be előre. Bár a belépőnek elég borsos ára van, valószínűleg nem érte meg nekik kevés embert beengedni.
Sajnos nem volt nalam leiras. Megkerestük a gyerekekkel. A Bözöd és Gagy közötti vízválasztó gerincén van egy tanya, ahol valószínűleg a kommunisták által kitaszított emberek, családok éltek, akik ott helyben, a kert végében, temetkeztek is.
Vármege szörnye Máréfalva A Patakvölgyéből, a Fenyéd vizével párhuzamos, keskeny aszfaltúttól kapaszkodtam ki a meredek domboldalon, a Máré vára felé, amikor egy szép legelőre bukkantam az egyik teraszon.
Tőzegláp az Oroszok-patakánál Bélbor A 15-16 hektáros tőzegláp területén olyan jégkori reliktum fajok maradtak fenn, mint például a törpe nyír (Betula nana). Az Oroszok-patakának Kis-Besztercébe történő beömlésénél, a Kis-Beszterce jobboldali partját elfoglaló mocsaras terület Bélbor legösszefüggőbb tőzeglápja.
Forradalom utca 9 szám, Marosvásárhely. Művészeti iskola, egykori római-katolikus felekezeti leányiskola.
Miután egy sikeres figyelemelterelő hadművelettel a társaságot bevezettem az erdőbe. Van aki kibírja és lefele keresi, mert jobbkezes és nem siet a vonathoz.
A közelben volt még néhány cseresznyefa, de a repedés nagy segítség. Nem készültem különösebben az ehedi rejtekhelyhez. Ehed falunak temploma a középkorban nem volt.
Ez volt a következő állomásunk. A falban kialakított kapu a megoldás. A feltöltött képek alapján nagyon látványosak az Ugron-kúria épületének még valamennyire megmaradt díszitései. Amennyiben Gyepes vagy Abásfalva felől érkezünk Homoródszentmártonba, a gyümölcsfák jótékony takarásában meghúzódó, igen leromlott állapotban leledző kúria mellett megyünk el.
Nepomuki Szent János szobra - Gyergyószentmiklós, 1750.
A Szapulj Kati elnevezésű iszapvulkán Székelyudvarhely északnyugati határában, a szombatfalvi részben, a Farcád felé vezető út és a Fehér-patak közötti Fehérvíz düllőn található, Simó János csűre mögött.
Ez a domb az erdélyi iszapvulkánok legnagyobb lerakódása, egyedülálló a mésztufával váltakozó rétegezettsége miatt. A feredőtől nyugatra, alig több mint kétszáz méterre, a Sós-patak földrajzi jobb partján található a Dungó-domb.
A helyszínhez közeledve egy tábla hívja fel a figyelmet az út mellett található műemlékre. Erdekes egy kis fatemlomocska. Akkora a fű a templom körül, hogy alig látszik ki belőle a templom. 1842-ből van először említés görög katolikus hívekről, fatemplommal a falu végén.
A Várhegyről szép kilátás nyílik a Maros kanyarulataira, jól látható innen a régi meder vonala is. A vasúti hídon keresztül a Várhegy átvágásába vezető vasútvonal képe látványos fotótéma.
Evangélikus templom Szásznagyvesszős A várostól északra, az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna kápolna áll. Több ügyben is dolgom akadt aznap Gyergyószentmiklóson. Minden év július 26-án Szent Anna napi búcsút tartanak itt.
Aki Hargitafürdőn egy jót szeretne sétálni, elhagyva a sípályákat, elsétálva a Borhegyese (1380 m) csúcsa alatt, kijut egy tisztásra, melyet az 1399 m magas Kossuth-szikla ural. Barnabással és Misivel jártunk erre is egy kényelmes túra keretében, már siettünk volna Csíkba, mikor újra találkoztunk kedvenc nyájőrzőinkkel. A Kosuth szikla most is csodálatos, csak sajnos az erdő körülötte leégett a múlt nyáron. Sajnos a kilatasban sem gyonyorkodhettem, borus esos ido volt, a helyszin eleg lehangolo a tavalyi tuz utan, remeljuk a termeszet kepes gyogyitani a sebeit.
Szép kilátást biztosító magaslat Lövéte és Almás között. Lövéte és Homoródalmás között valahol félúton félrehúztunk, leparkoltunk.
A Kelemen-havasok főgerincén levő Ruszka-csúcs délkeleti oldalában találhatók Illés kövei, másnéven Illés sziklái (Pietrele lui Ilies).
1291-ben Philpus néven jelentkezik az oklevelekben, a későbbiek során pedig ilyen formában: 1319-ben Kysebfilpus, 1332-ben Philpus Minor, 1439-ben Zaasphilpes és 1639-ben Zasz Phülpös.
A fahíd része a Malom utcának, Székelyudvarhely északnyugati részét köti össze a délkeleti felével. Egy kicsit várni kellett, ameddig néhány arrajáró tovább megy, addig az úszkáló kacsákat néztük. Azért nem gondoltam, hogy majdnem délben ilyen kevesen vannak a hídon.
Rég jártam arra, akkor még csak a gátként szolgáló farönk volt ott. A parajdi faszerkezet helyét illetően egy erős tippem van.
Szászrégen látnivalói a szász evangélikus templom, a református templom, a katolikus templom, a néprajzi múzeum. Igaz, még nem volt kivirradva amikor kerestük. Csak a rejtekhelyet találtuk meg, igaz nem néztem alaposan át a kerítés tövét.
A Parajd községhez tartozó Bucsin település és a Bogdán-sípálya között félúton található csorgó vize friss, hűsítő. Éppen beesteledett amikor a forráshoz értünk. A Parajd és Gyergyóalfalu közötti, Bucsin-tetőn áthaladó, Kis-Küküllő völgyében vezető, DN13B-as jelzésű műúton több forrást is találunk az út mellett.
Ennek legészakibb pontját a Veresbükk oldalában találták meg, dél-nyugat irányba vonul, keresztezi a Székelyudvarhely - Csíkszereda országutat, legdélibb pontja pedig a Vargyas Szurdukának sziklapereme. Az Ördögborozda leírása és a térképek alapján megpróbáltam azonosítani azt a pontot, ahol a töltésvonulat keresztezi az országutat. A székelyföldi töltésvonulat Ördögútja nevű, Zeteváralja és Kápolnásfalu közötti szakaszának folytatása az Ördögborozda.
Az első templom vagy elpusztul vagy kicsinynek bizonyul, mert újnak ad helyet. A falutól nyugatra eső dombon magyar földvár volt.
Ma délben jártam a romos Haller kastélynál. Kerelőszentpál Marosvásárhelytől 20 km-re található - látnivalói a Haller család 18-dik században épült, barokk stílusú, jelenleg romos kastélya és temető kápolnája.
