Szégyen és gyalázat, de be kell vallanom, hogy csíki létemre (és a Hargita szerelmese lévén. Mivel nincs turistaút, érdekes volt a feljutás az erdõn keresztül. Március utolsó hétvégéjén, Madarasi-Hargitai sítábor keretén belül, egy nagyszerû pénteki sízés után. A Központi-Hargita a Hargita-hegység legmagasabb és leglátványosabb része.
Az Ördögútja székelyföldi töltésvonulat Nagy-Fenyéd pataktól Rákos-Homoródig terjedő szakasza. Nagy-Fenyéd - Fejedelemvésze-patak - Kétszállás-patak - Lázi út - Rákos-Homoród.
Csíkmadaras nyugati kijáratánál, a Nagy Madaras-patakon, ma is működik egy csergeványoló. Igaz, ma már többnyire csak szőnyegeket mosatnak itt.
A Görgényi-havasokban, a Meleg Sugó-völgyében található egy nagy sziklatömb, a Likas-kő, aminek a tövében tengermarta üreg található. Biciklivel mentem végig a Meleg-Sugó völgyében. Nem a Likas-kő volt aznapi turánk célpontja, de mivel utba esett ugy döntöttünk megkeresük.
Régóta tervezzük ide a rejtést, a hely pontos azonosítása is időt vett igénybe. Régi álmom teljesült. A játszóterünkre utaló helynév különleges varázzsal bír számunkra, emblematikus jelentőségű.
Nagyernye nevezetessége, hogy egyszerre öt felekezetnek volt itt temploma, a szombatosok később Bözödre telepedtek át. Legalább egy negyed órát kerestem, mire megtaláltam. Feltaláltuk a külsőleg alkalmazható geodobozt, amit csak a zárt kapun kívülről lehet szagolgatni.
A zápor után megcsodáltuk az itt uralkodó békét és nyugalmat. Érdekes, ahogy egymás felett sorakoznak itt a temetők. Körbesétáltuk a temetőt, ettünk néhány diót, megtaláltuk a dobozt. A marosvásárhelyi Status Quo Ante zsidó temetőbe a Nyár utcából nyíló kapun (10-es szám) kell bemenni.
Az Isztinakő (románul Piatra Laptariei) Bélbor községtől keletre, a Kis-Beszterce folyótól északra található, a Pintye-hegyláb (Piciorul Pintea) és a Kisbükk között. Az 1452 m tengerszint feletti magasságon található csúcstól délnyugatra egy éles fogakkal az ég felé meredező sziklát találunk, amit (újabban) Kodrán (Codrean)-sziklájának neveztek el.
A Gyergyói-medence keleti felében, a Marosba ömlő Békény-patak partján terül el Hargita megye harmadik legnagyobb városa. A város fejlődését nagyban befolyásolták a városba letelepedett örmények, róluk mesélnek a gyergyószentmiklósi örmény templom hársfái. Területrendezési munkálatok kezdődtek a gyergyószentmiklósi örmény templom fala mellett.
A Hattyúk tava elnevezést én adtam, mivel a tavon hattyúkat lehet látni. A helyszín megvan, hiszen nem is vihette el senki. Nem igazán értem, hogy milyen aszfaltos fáról beszélsz. Az a másik fa az aszfaltos fa.
Székelyzsombor eredetileg szász település volt, és temploma is abból a korból való. Mivel ezen a vidéken a szász telepítés a XIII-XIV-dik századra esik, erre az időre tehető a plébániatemplom eredete is.
A tőzegláp területe 29 ha, a Görgényi havasokban, a Laposnya-patak gyűjtőmedrében helyezkedik el, északkeletre a Méhes-csúcstól (1130 m). A vulkanikus, andezit kőzeten, a tőzeg vastagsága nem haladja meg az 1 métert. Miután ellenőriztük, hogy a kőgomba a helyén van-e, kimásztunk a pusztába.
A Madarasi Hargita tetőteraszán, alkonyatkor, remek naplementés fotókat lehet készíteni. Lassan 10 éve történt, de ma is élénken emlékszem rá. Amint javasolták, Szentegyházáról közelítettük meg. Egy tervezett nagy túra előtt tartottunk egy 29 km-es bemelegítő gyaloglást b_istvan-nal, így találtuk meg a ládát.
Falu harangja Mikháza A doboz a földön volt. Mikházán, abban az utkereszteződésben, ahol a ferences kolostortemplom felé le kell térni, egy harangláb és egy fedett feszület található, melyre a helybeliek a Jézuska és a Falu harangja elnevezéseket használják.
Kustaly vára Oklánd Kustaly vára a Persány-hegység főgerincének nyergében található, az Oklánd és Vargyas közötti úttól délre emelkedő Heveder hegyese és a Gyepűbükke között. A majdnem teljesen elpusztult toronyvár Erdély legkorábbi kővárai közé tartozik, Attila és Réka várával együtt. Egy érdekes, és értékes rejtekhely, a középkori várak, erődítések sokaságának egy ujabb helyszíne.
A Központi Hargita egyik kevésbé látogatott csúcsa a Csompoly, nagyon szép kilátást biztosít a környező csúcsokra - Madarasi Hargita, Csicsói Hargita, Kossuth szikla, Madéfalvi Hargita. Miután az Asztag-kőnél ellenőriztem a geodobozomat, és megnéztem az ott létrehozott erdei múzeumot, folytattam az utamat a Csompoly felé. De jól látható a csíki medence, Egyeskő, jó látási viszonyok mellett a távolabbi hegyvonulatok is.
A gyergyótölgyesi örmény kripta egy hatszög formájú történelmi épület, melynek három szintje van: alagsor, földszint, és egy kis (harang)tornyocska. A kriptát keresztény örmény mesterek építették a huszadik század elején.
Az 5 hektáros Ördög-(Seholsincs)-tó, egy magashegyi láp, az Osztoros nyugati kráterében, a Sikaszó patak forrásvidékén. Véletlenül bukkantunk rá, és nagyon kellemes meglepetés volt, valóságos elrejtett kincset találtunk érzés. Csíkdánfalváról indulva, az elején a Madicsa-patak, majd a Bükk-patak mentén jutottunk az Ördög-tónak keresztelt turistaút kereszteződésig. A gyergyóújfalvi község önkormányzatának és az Aranyász Egyesületnek köszönhetően elkészült az Ördög-tó tanösvény.
Kormos-kő sziklakilátó Fenyőkút Nem sokan ismerik, pedig Korond környékének legszebb, legimpozánsabb kilátópontja. A sziklabástyától jöttünk át a kilátóra. Korond felől, a Pálpataka és Fenyőkút felé vezető utak elágazása fölé emelkedő, látványos sziklakilátó.
Ördöglik-tető Bún Szelídgesztenye-liget Homoródkarácsonyfalva Vállalja a következményeket. Mi jegyezzük be elsőként, de jkgabor írt elsőnek a dobozba. Évente két-háromszor meglátogatjuk ezt a helyet Almásra menet. Homoródkarácsonyfalva nyugati határában, a vízválasztó keleti oldalán, 2 hektáron elterülő szelídgesztenye ültetvény található.
Vármezőn, a Mini Nyárád átogatóközpont közelében, a Kéménykő (Keménykő oldala) délkeleti aljában egy kitűnő ivóvíz-forrást találunk. Főleg a helybeliek ismerik, de a környékről is sokan hordják a vizét.
Az Istenszéke a Kelemen-havasok legnyugatibb része, és bár csupán 1380 m magas, de jellegzetes formája amely az emberek fantáziáját igencsak megmozgatta. Május elsején, nagyon szép ídőben indultunk Dédabisztráról. A kék pont jelzésen, a Bisztra-patak völgyéből indulva, a Hidas-patak völgyén keresztül jutottunk fel az Istenszéke csúcsplatójára.
Temploma a két világháború között megcsúszott, megrepedezett, veszélyessége miatt nem lehetett használni. Helyette az 1970-es években a régitől nyugatra új templomot építenek.
A Beszterce-Naszód megyei önkormányzat tulajdonában levő épületet most újították fel, a hivatalos felavató pár hét múlva lesz.
Jakabkő Kusma A Lunga-patak mellett fekvő Kusma községtől 2 km-re délre, a 949 m magas Jakabkő sziklaszirtjén egykor Árpád-kori vár állt. Ide a falu keleti szélétől induló talajúton juthatunk fel.
Wonnerth-ház Segesvár A Wonnerth-ház az Ónművesek utca 4 szám alatt található, épült a XVI-XVII-dik században, módosították a XIX-dik században és 1938-ban. MS-II-m-A-15891.
Beszterce virágzó kereskedőváros volt, a 12-dik században szász bányászok alapították. Látnivalói az evangélikus templom, a lábasházak, az Ezüstművesek Háza, a római katolikus templom és a besztercei múzeum.
A kovet sem kaptam meg. Könnyű megtalálás zozo részéről, aki már messziről "kiszúrja" a rejtekeket, igazi profi lett.
Szászdálya vára Fehéregyháza és Héjjasfalva között, utóbbi határában, a Határ-patak mentén déli irányba vezető földúton, Héjjasfalvától 5 km távolságban, egy 588 m magas hegyen találjuk az eredetileg Szászdálya határához tartozó szászdályai vár maradványait.
Bázis-sósmedencék Homoródkarácsonyfalva A Bázis névre keresztelt 50x8 méteres természetes és 10x4 méteres deszkával bélelt úszómedencét helybeliek létesítették. Homoródkarácsonyfalvától délkeletre, a Dungó népi feredő közelében, attól keletre, a Csősz patakába ömlő Sós-patakon, két sósmedencét találunk.
A Basa fogadó országúti fogadó lévén, az utazóknak kínált egykor szállást, ételt és italt, a jószágnak pedig éjszakai pihenőhelyet. A délután a Békás-szorosban, pontosabban a Kis-Békás-szoros és környékén túráztunk. A medvetáncoltató és rakott krumpli előtt nem volt pojéka leves? A menűben.
Negyedik megállom az "Új városi strand" volt. Előttem csak BabBerci jelentette be a megtalálását, de december 27. Érdekes elhagyatott hely, és a graffitik nagyon jók. A marosvásárhelyi egykori Új városi strand a Kárpátok sétánya 56-57 szám alatt található.
A Göröcsfalva közelében levő, benyúló földnyelvvel rendelkező, a rejtő által Nyelves-tónak keresztelt tó, az újabban elhelyezett irányjelző táblákon Rákosi tó elnevezéssel jelenik meg. Ez a rejtekhely volt abban a pillanatban a lakhelyemhez legközelebb levő, nem saját, általam még meg nem keresett. Elég szép a látvány, nem zavart meg senki a keresésben, de sajnos mégsem találtuk meg a dobozt.
Székelykeresztúr és Sóskút múltja és jelene összefonódik, ezt régészeti ásatások is bebizonyították. Bár Nagyszebenből hazafele végig esett az eső, Keresztúrra érve kisütött a nap. Nagyon szép ez az Áprily Lajos vers. Nagyon szép hely - és mégis - jobb sorsra érdemes.
Az első kutyfalvi kastélyt a XVII-dik században építette Pekry Lőrinc gróf és felesége, Petrőczi Kata Szidónia bárónő. Ennek a kastélynak az anyagából is készült a XIX-dik század elején, a Degenfeld Miksa Kristóf gróf által elkezdett udvarház.
Én is biztos voltam benne, hogy más helyen van, de miután ott nem találtam elég könnyen ráakadtam. Már azt hittem, hogy senki sem fogja keresni ezt a geotojást. Megtaláltuk a különleges ablakkereteket. Marosvásárhely belvárosának szecessziós és késő barokk stílusú épületei meghatározzák a város főterének, az egykori Széchenyi-tér, ma Rózsák tere hangulatát.
A mezőmadarasi 5 hektáros levendulamező az egyik legnépszerűbbb Maros megyében, 2018 óta rendszeresen szerveznek itt levendulafesztivált. Június közepétől 3 héten és 4 hétvégén át, virágzó levendulabokrokkal, illóolajokkal, a levendula virágából készült termékekkel várják a látogatókat.
Kápolnásfalu északnyugati részén, a Homoród-tető délkeleti oldalában, a település felett, egy sziklaperem húzódik. Az alulról is látványos sziklafal tetejéről remek kilátás nyílik a környékre, kápolnásfalu házaira, csűrsoraira, zsákutcáira.
Délben, dél körül is nyugis volt a környék.
Református templom Rugonfalva Esélyem sem volt a geodoboz keresésén "dolgozni", mivel a harangozó bácsi végig ott volt mellettem. A templomhoz érkezve, a kőkerítésen levő bejáratot zárva találtam. Épp istentisztelet volt, ezért a templomba nem tudtunk bemenni, de legalább nem voltak sokan a templomudvaron. A falu csupán 2 km-re fekszik Székelykeresztúrtól és 5 km-re Siménfalva községközponttól.
