Aranygödör-kilátó és zsomboly (Groapa de Aur) - Keresztény-havas.
Rejtett tavacska, szép csendes elhagyatott bánya. A bánya kissé elhagyatottnak tűnik de attól sok ember megfordul ott. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy valaha is jártam ebben a faluban. Vacsárcsi közelében, egy olyan kevésbé ismert, felhagyott kőfejtő van, ahol Csíkban egyedülálló, bazaltorgonákat láthatunk.
Szászhermány mocsarai Bányászpataktövi borvíz - Tusnádfürdő. Megtaláltuk, visszaálcáztuk. Ez is megleve de a borviz itt is szerintem nem volt a legkivanatosabb, zavaros es nem volt semmi kifolyasa a betongyurubol. Könnyen megközelíthető helyen, az Olt-parti borvíz közelében található ez a rejtek.
Lóvészi állomás és alagút A lóvészi alagút kijárata közelében volt a 17-dik számú őrház - az alagútnak Görbepatak felé van a kijárati oldala, és Rákos-pataka felé a bejárati oldal, Csíkszereda felől. Nagy mérnöki alkotás volt az alagút, és korához képest - no meg több "felszabadítás" ellenére - jó állapotban van.
A Szent Anna-tónál, a Mohos melletti dombon, a Nádas-fürdőre vezető úttól balra, már évek óta van egy kilátó. Egy kis decemberi sétára indultunk a kilátóhoz, na meg a Szent Anna tóhoz. A Mohos melletti úton sétálva szép tisztás fele halad az út, majd megpillantod a kilátót. A kilátó sajnos nagyon romos állapotban van.
Hát az úgy volt, hogy mint a mesében, a dobozban hagytam egy gyűrűt. Ez a doboz is megvan. A sutei borvizes lada utan ezt is megtalaltuk, es meg szuz is volt. A Leánykavár egy régi erődített település.
Utoljára még vendéglőként üzemelt, de ma már elhagyottan áll. Az előterében egy bástyával ellátott épület a régi képeslapokon Damokos Ákos villájaként van feltüntetve.
A Dél-hegy (1694 m) csúcsa alatt levő kilátó sziklapereméről ráláthatunk a Sikaszó-patak völgyére, a Hargita vonulatára, a Csudáló-kőre, a Nagyhagymásra, a Gyergyói-havasokra és a Gyergyói-medence délkeleti részére. Délután 5 órakor indultam a Libán-tető felől.
Földpiramisok Szászkézd Az 1660-1690 közötti években készült leltár említi a templomot. Orbán Balázs írja: A két csermely közötti dombot régi templom koronázta.
Szamárka-domb Brassó Az itt elrejtett geodoboz eredeti rejtője egy sepsiszentgyörgyi román fiú, aki Brassóba költözött. Hat igen ez a helyzet a brassoi ladakkal.
Szent Miklós-templom Bolgárszeg A Szent Miklós-templom Brassó Bolgárszeg nevű városrészének központi parkjában helyezkedik el, mely a Porondról (Anger, Egyesülés-tér) nyílik. A templomkert területén áll a Brassói Ifjak Múzeuma, az Első Román Iskola épülete, és Coresi diakónus román nyomdász szobra.
Sütő András szobra - Székelyudvarhely.
Útban Tündér Ilona vára felé megkerestük Sóstótetej várát is. Mivel nem egy és nem kettő korhadt csutak található a környéken és persze hóval borítva, de miután úgy feltúrtuk a helyet, hogy a vaddisznók elbújhatnak mellettünk, végül csak előkerült a dobozka. Nagyon helyes. Itt mi lettünk az ezüst érmesek.
Kilátó Kurmatura-gerinc Több ízben is eltűnt már a földvári geodoboz. A geoláda áthelyezésre került. A ládát nem találtam meg. 1240-ben Castrum Sancte Marie néven jelentkezik a forrásokban, 1379-benSaxonum de Fewldwar, 1381-ben Feulwar alias Marienburg, 1489-benMarienburg, 1529-ben Marienberg formában fordul elő.
Az lehet, hogy fergeteges nap volt a rejtonek, de nekem nem. Ott voltam a rejtésnél.
Sóskútfürdő Sóskútfürdő egy szabadon használható gyógyfürdő. Ez a geodoboz a leírás nélkül is meglett. Varjuk a leirast :-). Sokáig mászkáltam a színpad alatt, míg utolsó elhatározásom során megtaláltam.
A Torja- és a Kászon-patak összefolyásánál elhelyezkedő holtág környékét, a jövőben szabadidőközponttá tervezik átalakítani. A Dac-tó Kézdivásárhely keleti határában, Oroszfalutól északra található, a Torja-patak mellett, a Józsa Béla utca északi végénél.
A patak betéved a hegyek közé; ennek fennebb kitáguló völgyébe fekszik a két Dobó (alsó és felső) és Vágás. Most Vágás az anyamegye, régen megfordítva Dobó volt.
Szász telepítés, 1488-ban a török támadás elnépteleníti, ekkor 1488-ban magyar családnevek szerepelnek. Bazilikális rendszerben épült háromhajós temploma 1260 előtti vagy legkésőbb ekkor kezdik el építését.
A Mesebeli tisztástól elndultunk a Bánya-patakába. Tévedés, a tél nem köszönt be, csak jól megijesztett :-). A hirtelen bekoszono tel utan igyekeztem kihasznalni a jo idot. A Szentimrei Büdösfürdőtől délkeletre található Bánya-patak egyik látnivalója a majdnem 3 m-es, felfüggesztett kőfotelhez hasonlítható vízesés, pontosabban kétlépcsős zuhatag a patak medrében.
Négyzetes alapú szentélyét kereszthálós boltozat fedte, a hajót pedig sík mennyezet, apszisa félkörívvel zárult. Eredetileg torony nélküli, háromhajós bazilika rendszerű épület volt.
Egy kőkert jellegű, szikladarabokkal megszórt mező, ahol egy forrást és itatóvályút találunk. A Nyír kútja pihenő Csíkszentimrétől kevesebb mint 4 km-re található, keletre.
Mindent elhiszek a meséből, kivéve azt a részt, hogy dobozt találtatok. Ugy kezdodik eccet bot hol nem vot, s ugy vegzodik aki nem hiszi jarjon utana, s kozbul van ez a templom meg a diohej amiben a Feketeugyon leereszkedunk persze csakis dobozkereses celjabol. Mint a meseben. Lakói egykor híres solymászok voltak.
Árcsó Árcsó Korond és Felsősófalva között, a Korond-patak balpartján elterülő határrész. Korond még a vulkanikus övezetben fekszik, ennek köszönheti borvizeit.
Dánfalvi Naskalat Naskalat-hegycsoport Útközben még csodálatos a kilátás a Jávárdi-patak völgyére, a csúcsról viszont már nincs kilátás. A Terkő-mező felől érkezve, elhaladunk a Szakadát havasi legelőjének peremén található sziklás csúcsok mellett, és hamarosan fel is kapaszkodhatunk a Dánfalvi Naskalat erdővel borított csúcsára.
Nem volt nehéz, hála az információnak. Megtaláltuk.
Rájöttem, hogy milyen nyomtatásra gondolsz. Gratulálok a teljesítményhez, tényleg fejlődés, ha már aznap bejelented a megtalálást. Ma kerestem meg, es mar be is jelentettem. Ágostonfalva közelében, a román térképeken Fenes-pataknak nevezett, a régi osztrák térképeken Pétrisiú-ként megjelenő patak fejében levő egyik oldalágban, a Kerék-domb alatt egy mély gödörbe ömlő, 4-5 méter magas, csinos vízesés található.
Nem talaltuk meg a dobozkat, pedig eleg sokat kerestuk. A harmadik Rejtekhely-vadászat Erdélyben találkozó alkalmával kerestük meg ezt a geodobozt. Sikerült ezt a kisméretű dobozkát is megtalálnom. Homoródkarácsonyfalva a Kis-Homoród völgyében, Homorodalmás és Oklánd között fekszik.
Az előpataki hágó is, mint megannyi más erdélyi hágó, a második világháborúban a harcok színtere volt. Meglett. Egy kis esti ládázás a közelben. A sepsiszentgyörgyi geocitromon értesültem róla, hogy a rejtekhely koordinátái nem pontosak.
Na most ez a var is bekerul a rejtekek korforgasaba. Gábor, várjuk akkor türelmetlenül az új ládáid bejelentéseit a rengeteg meglepetéssel. Pincevarat jol ismerem, a Haromszeki vartura-kalauzban az en fenykepem szerepel a varrol. A Baróti-hegységnek egy keleti irányba benyúló vonulata van, ami Zalánt dél felől határolja, azt pedig dél felől a Kóréh-patak határolja.
Az Ördögmalom-vízesés megközelíthető Törcsvárról, a piros kereszt turistajelzés mentén indulva. Elindultunk a vizeses iranyaba, ami nagyon megerte, csak nagyon esett az eso, es igy a tobbi nem lett meg.
Bardóc községközpontot csak egy néhányszáz méteres szakasz választja el Erdőfülétől, a helybeliek ezt Ésfalunak hívják. A 80-as években itt egy üzletközpont és orvosi rendelő épült.
Szemben vele a magasabb Csicser - legendás helyek ezek, de a legendákban sok történelmi igazság rejtőzik. Székelyudvarhely nyugati, Székelykeresztúr irányába vezető kijáratánál, a város legrégebbi műemlékével, a Jézus-kápolnával szemben emelkedik félig kopaszon a Budvár (625 m).
Összekötöttük a kellemest a hasznossal, és miután megszedtük a markunkat nárcisszal megkerestük ezt a geodobozt is. Már többször készültem, hogy egy dobozt rejtsek ezen a vonalon. A Pokoláztól tovább az út elhagyatott katonai radarok mellettt visz tovább, a szemétfeldolgozóig.
Dálya néveredetéről a mese arról szól, hogy egykor tündérlányok jártak a tájon: Klára, Dála, Ramocsa. Mindhárom tündér a környék egy-egy varázslatos táján alapított otthont.
Haller-udvarház Olthévíz A feltételezések szerint 1553-ban építették egy középkori kolostor romjain, állítólag Bethlen Gábor is lakott itt egy ideig. Ez most a Haller vagy a Kálnoky kastély, mert az útmutató táblák szerint Kálnoky kastély. A Haller-udvarház Olthévíz központi részében, egy festői és szépen karbantartott, évszázados tölgyfákkal teli parkban található.
